Orbán „demokratái”

 

Egy kiadós „jól megkapta Orbán” hetet akartak zárni a demokraták. Aztán az oroszos tünti közröhejbe fulladt, Brüsszel alibi-vádakhoz szabta alibi-számonkérését, és a Néppárt sem „dádázta” meg az igényeknek megfelelően a kormányfőt.

 
Három demokrata búslakodik az asztalnál. Ketten évtizedes szolgálati viszonnyal rendelkező ős-demokraták, a harmadik csak mostanában kezdete el gyakorolni a szakmát. Tehát ül egymás mellett Gyurcsány Ferenc, Botka László és Vona Gábor, beszélgetnek.

Gyurcsány: Hát urak, megint nem bukott meg az Orbán…
Botka: Ja, pedig az unióban reménykedtem, főleg, hogy György-gazda is arra járt. Tényleg, mi a túró ez a mostani kötelezettségszegési eljárás? Szegeden a franc se érti, hogy most mi van.
Gyurcsány: Pont az, túró! Senkit sem érdekel. A Merkelék ellen összesen legalább kétszer annyit indítottak már, a franciákról nem is beszélve. Ettől vígan dekázhat Felcsúton. Ráadásul az Európai Parlament se jó semmire, szájtépés a semmibe.
Vona: Pedig mi megpróbáltuk… Tudjátok, mi meló volt meggyőzni az öreg Balczót, hogy kiálljon a CEU mellett! Hogy most ez történelmi szükséglet, és hosszútávon a haza felemelkedését szolgálja, és nem ócska nemzetárulás.
Botka: Király vagy, Gáborkám! Ez a dialektikus marxizmus, vazze!

Hát igen. Brüsszelben nem úgy sültek el a dolgok a héten, ahogy a hazai demokraták remélték. Az Európai Bizottság által indított CEU-eljárás elsősorban azt kifogásolja, hogy az új felsőoktatási törvény nem fér össze a belső piac korlátlanságával. A tanszabadságot igazából csak „odaírták”, mert elég furcsán nézett volna ki, ha az oktatásról egy szó sem esik egy egyetem ügyében. Meg hát értették, a „gazdának” is az üzlet a lényeg.

Az Európai Parlamentben támadói szerint is Orbán győzött, és hát igen, tegnap az Európai Néppártból sem zárták ki a Fideszt. Volt, aki morcoskodott, de a kizárás vagy felfüggesztés föl sem merült. Mellesleg a néppárti képviselők tájékozottságát és magyar ügyek iránti érdeklődését jól mutatja, hogy azt kérik Budapesttől: kezdjen tárgyalni a CEU-ról Washingtonnal. Hát könyörgöm, Orbánék mit kezdeményeznek már vagy egy hónapja?!

Egy szó, mint száz, a demokrata urak joggal búsongtak Brüsszel miatt. Így inkább áttértek a hazai ügyekre.

Botka: Itt se megy igazán a bolt. Jó, a vitánkat a Ferivel kajálja a sajtó, de ebből nem élünk meg. Zuglóban is nyertünk, köszi, Gabikám, hogy itt sem indítottatok ellenünk senkit. A ruszki követség előtti tüntetés azonban marhaság volt, inkább ártott. Apropó, oroszok. Feri, most vannak az Orbán-Putyin pénzekről anyagaid?
Gyurcsány: Hát nézd Lacikám… Szerintem vagyunk annyira komoly emberek, hogy ilyen jelentéktelen részleteken ne kukacoskodjunk. Tényleg, Gáborom drága, nem szólnál oda a Kovács Bélának, hogy kerítsen valamit?
Vona: Hát… nem igazán tudom, hogy éppen hol van, vagy honnan hova tart. Mondjuk, amikor a pénzt hozta, akkor sem tudtam. Meg úgy általában ő szokott nekem odaszólni.
Gyurcsány: No, mindegy, majd durrantok valami még nagyobbat, aztán ezt csak elfelejtik.

Hát… Mennyi kényszerű, magyarázkodó demokrata „hát”. Ez az Orbán-Putyin akció tényleg nem sült el fényesen. A hétfői tüntetés azt bizonyította, hogy az utcára már bulizni is inkább csak a lumpen-demokrata jár. Gyurcsány 72 órás ultimátumával még rajongói előtt is idiótát csinált magából. Durrantani kell hát, de mit durrantsanak?

Gyurcsány: Én már neki is mentem a határontúliaknak! Állampolgárság ide vagy oda, csak az szavazzon, aki itt is él, ne a büdöslábú orbánista erdélyiek! Viszont a londoni és amszterdami demokrácia-patrióta magyarok természetesen szavazzanak! Ti mit terveztek, Lacikám?
Botka: A határontúli legyen a ti balhétok Feri, mi azt már egyszer ellőttük a „jön a három millió román” kampánnyal. Mi most inkább piszkosul baloldaliak vagyunk és a szegények mellett állunk! Majd május elsején mondok is olyat, hogy csak kapkodjátok a fejeteket!
Vona: Mellett? Nem értük?
Botka: Ne nyelvészkedj már, nem a BTK büféjében vagy, Gáborka! A szegények itt állnak, mi ott. Rózsadomb és Csepel is egymás mellett van kellő szemszögből nézve.
Gyurcsány: Gabikám, tényleg ne okoskodj! Te még zsenge vagy demokratának! Meg egyébként is, ti mit villantotok?
Vona: Jól van, na! Nem kell zrikálni az új fiút! Amúgy nem tudom, a Lajos még nem szólt.

„Kapja be a határontúli magyar”, „majd a Lajos szól” avagy „fizessenek a gazdagok”. Szép, nagy, demokrata jelszavak. Az első kettőre nincs szalonképes kommentem, Botka roppant baloldaliságát azonban már tegnap bizonyította. A MSZP kormányfő-jelöltje adókedvezményt biztosítana azoknak a „nagyobb cégeknek, amelyeknél a menedzsment keresete nem haladja meg a dolgozói átlagkereset hétszeresét”.

Tetszik érteni ezt a hihetetlen kiállást a dolgozók mellett?!

Percekbe sem fog telni, és a Tesco felső-menedzser mindjárt leviszi a saját fizetését millió alá, vagy a pénztároséhoz hozzátesz pár nullát. Ugye milyen életszerű? És milyen szociálisan újszerű? Na, ne hülyítsük már egymást Botka baloldaliságával!

 
Köszönetnyilvánítás: A cikkben leírt találkozó még a képzeletben sem jöhetett volna létre, ha nincs George Soros és Simicska Lajos. Ezúton is szeretném nekik megköszönni szíves közreműködésüket…

 

 

Fotó: csepel.info