Tobzódik a liberalizmus

 

Nem igen szoktam idő előtti cikket leírni. Most mégis van értelme. Megosztanék magukkal valamit. Karácsony Gergely állítja, nem mondott olyat, hogy vállalná az EP-lista vezetését. Ennél izgalmasabb hír kevés van. Tényleg probléma lenne, hogy valami munka-szerűt csinálna? Szerintem nem.

Venne kekszet Karácsony Gergelytől? Én úgy nem. Van ennek a felvetésnek bármi értelme? Szerintem nincs. És ez tökéletesen igaz Karácsony Gergelyre is.

Az illető politikus megtestesíti magában a jelentéktelenség tobzódását. Ez őt valószínűleg szórakoztatja. Ez elég kínos dolognak látszik. De az ő dolga. Ha neki van hozzá kedve… Nem értem, de az ő dolga.

Ez nem probléma. A liberalizmus ezzel jár. Akarnám tudni, hogy miért. Engem igazán ez hidegen hagy. Ennek alapvető oka, hogy nem érdekel ez a gondolatszerűség. Ez nem azért van, mert nem akarok részt venni ebben a furcsa dologban.

Ez ezért van, mert szerintem a neoliberalizmus egy hülyeség.

Ha bárki vitatkozni akar rajta, hát rajta.

Nekem se kedvem, se időm nincs erre.

Karácsony Gergely egy nagyszerű ember. Egész biztosan lesz egy pillanat, amikor méltatni fogom képességeit. Ezt ugyan nem tudom, hogyan kell, de lelkes ember vagyok, így én szívesen teszek ezért.

Aztán az van, hogy ez nem működik.

Nem tudom azt elképzelni, hogy Karácsony Gergely és én bármikor, akármilyen körülmények között közös gondolatokat tudjunk elképzelni. Ezért én nem tudom elszégyellni magam.

Én jól érzem magam!

És szerintem ez egy jó dolog.

Ebben nincs semmi bántó, sértő!