Liberális, lóvé, lopás

22

 

A Kedves Olvasó szokott úgy ébredni, hogy kirekesztik a liberális közbeszédből? Azt mondják, Maga senki. Mert csak ők valakik. Írtam már ilyesmiről, de úgy tűnik, írni kell többet. Ezek ugyanis azt gondolják, hogy csak ők létezhetnek!

A Tisztelt Olvasó talán megbocsátja, hogy ha leírom: nem érdekel, hogy mit gondolnak rólam a liberálisok! Szidjanak, okádjanak rám, csináljanak bármit. Engem ez nagyon nem érdekel!

Ez az, ha valaki illiberális?

Volt egy magyar hazafi. Kossuth Lajosnak hívták. Ő azt monda, hogy magyar és liberális. Az ő liberalizmusa az volt, hogy esélyt kell adni az embernek, bárkinek és bármikor.
Az ő liberalizmusa az volt, hogy Magyarország legyen egy független ország, amely maga dönti el, hogy miképpen akar élni.
Magyarország, haza, esély az életre.

Lehet ezzel nem egyetérteni? Ez volt az ő liberalizmusa. Valami értelmezhető, elgondolkodtató eszme.

És mi van ma?

A mai újliberális azt mondja, hogy neki vannak csak értékei.

Mik ezek az értékek?

Hát elsősorban a pénz. Ami az övé. Az neki jár. Ő ezért természetesen nem dolgozott meg, de ez lényegtelen is. Ő erre született. Ha nincs a számláján ott, akkor demokráciát és esélyegyenlőséget kér számon.

Kell, nagyon kell az a pénz! Ha nem kapja meg, akkor, a rendszer illiberális. Neki azt mondták, hogy a demokrácia az az, amikor kapják a gempát! Ügyvédi irodában, akár jogi végzettség nélkül is. Vállalkozásban, ami kellően tejel! Ha hatalomnál vagyunk, akkor meg dőzs!

Tehát még egyszer. Mik is ezek az értékek?

Hát ez egy ostoba kérdés! Mit kell megkérdezni még egyszer?! Az érték az a pénz! Az újragondolt „3L”. Nos, nem annak a „klasszikus” 3L, azaz Life Long Learning (élethosszig tartó tanulás) értelmében! Nekik az újliberális 3L kell: liberális, lóvé, lopás.

Kossuth magyarkodó volt, független országot akart, labanc azonban jobban fizet. Ez ugye, így kipipálva. Rákóczit és egyéb nemzeti hősöket is hagyjuk a fenébe. Dózsa meg aztán végképp nem europer.

Mátyás király? A mi hősünk a gyevi bíró! Nála ott volt a pénz!

Mi van még?

Az újliberalizmusról mi is tudjuk, hogy nehéz eladni. Ott van viszont a másik projekt, a baloldaliság! Na, ez egy igen kelendőnek tűnő valami. Persze nem azt kell tukmálni, ami nekünk nem fizet! Az kell, hogy a mi termékünket vegyék meg.

Tehát baloldaliság.

Legyél például meleg. Vagy legalább szeresd a melegeket! És ez legyen a legfontosabb kritériuma a baloldalnak! A melegek házassághoz való joga, az annyira fontos, mint a nyolc óra munka, nyolc óra megélhetés. Ehhez viszonyítsad magad!

Aztán szeresd az ebihalakat! Ha az ebihalakat kellőképpen szereted, akkor még pár percig melegnek sem muszáj lenned! Anélkül is lehetsz baloldali, szocialista, újliberális politikus.

Migráns?

Ez annyira komplikált. Mi ugye, a Magyar Szocialista Pártban és a hasonszőrűeknél nagyon multikulturálisak vagyunk! A multi persze nagyvállalatot jelent, de hát mi ezt ugye szeretjük. De kell ez az arab?

Hát? Most erre nem tudunk azonnal válaszolni. Telefonálni kell Brüsszelbe. Ők megmondják, mi van.

Terrorista?

Juncker megmondja.

Visszatérve: újliberalizmus?

Hazugság. Ez nem értékrend, ez egy állás.

Állás! Tetszik érteni?

 

 

Fotó: afr.com