Merkel: a migránsból sohasem elég!

29

 

Hány migránst tetszik még parancsolni? Évi kétszázezer elég? Vagy cseréljük le az egész lakosságot jóképű afrikaiakra? A píszíbe belehülyült német politikusok újra migráns-imádat versenybe kezdtek.

 

Wilkommenskultur 2.0 – ha az életet gigabájtban mérő ismerőseiknek akarják megmagyarázni, hogy mi történik Németországban a választási hajrában, aligha találnak ennél jobb kifejezést. Az Európai Unió legerősebb országa ugyanis a jelek szerint nem tanult semmit a bevándorló-rémálomból. Sőt.

Amikor Martin Schulz az év elején beszállt a választási versenybe, Angela Merkel szemmel láthatóan megijedt. A szocdem politikus nem mondott és nem hozott semmi újat, de „Brüsszelből jött idegenként” mégis, valahogy más volt. Németország belecsömörlött a merkeli nihilbe, a nagykoalícióba, változtatni akart.

A kancellár Schulz népszerűségének növekedését látva gyorsan visszavett a bevándorló-barát szólamokból, úgy tűnt, mintha végre felébredt volna. Ugyanazt látja, amit az átlag német, a normális európai: a mindennapi életünket fenyegető migráns-hordát.

Aztán Schulz újdonságának varázsa ahogy jött, úgy el is múlt. A derék bürger ráébredt arra, hogy a jó Herr Schulz ugyanolyan hazug szocdem most is, mint amilyen akkor volt, amikor Brüsszelbe küldték parkolópályára. A kereszténydemokraták megerősödtek, sorra nyerték a tartományi választásokat. Merkel pedig levonta a tanulságot: mindent nagyszerűen csinált eddig is, népszerűségvesztése csak az időjárásnak köszönhető, ott kell folytatni, ahol abbahagyta. Csak sokkal „jobban”, nem figyelve az őt kritizálókra.

A kancellár asszony most már elég erősnek érzi magát ahhoz is, hogy szembe menjen legszorosabb szövetségesével, a bajor CSU-val. Horst Seehofer pártja a héten fogadta el választási programját. Ebben van két pont, amire Merkel azonnal nemet mondott.

Az elsőt ki nem találnák, ez természetesen a migránsok kérdése. Persze már felvetése is jól tükrözi a jelenlegi németországi viszonyokat: a bajorok azt szeretnék, hogy legfeljebb évi kétszázezer menekültet engedjenek be az országba. Tetszik érteni? Nem arról van szó, hogy állítsák meg a bevándorló-cunamit, hogy végre kitegyék a megtelt táblát. A „kemény követelés” is csak a befogadási felső határra vonatkozik.

Mert „stop tábláról” a mai Németországban nem lehet beszélni, aki azt teszi, az azonmód kiüldöztetik a közéletből, mocskos fasiszta lesz. A legtöbb, ami megengedtetik, az a „szakmai vita” arról, hogy pontosan hány új munkavállalóra van szüksége a gazdaságnak.

Az természetesen fel sem vetődik, hogy mielőtt elkezdenénk Afrikából modernkori rabszolgát importálni, nézzük meg, mi a helyzet idehaza. Mert akkor előkerülne a hivatalos statisztika, miszerint a németországi török lakosság 48 százaléka gazdaságilag inaktív. Magyarán minden második „kitűnően integrált török” segélyt kergető munkakerülő.

Ezt a mondatot leírni természetesen maga a rasszizmus. Viszont hogyan értékeljük a következő adatokat? A 15 és 64 év közötti törökök harmada épp „képzés alatt áll”, minden ötödik pedig egészségügyi okok miatt nem dolgozik. Tízből egy németországi török pedig a „családi életre” hivatkozva mond nemet a munkára.

Valóban szükség van ebben a helyzetben akár egyetlen „jól képzett” migránsra is, akinek még azt is el kell magyarázni, hogy ha fűt, akkor ne nyissa ki az ablakot? S a számlákat fizetni szokás… Ezek egyébként nem légből kapott példák, a német fogyasztóvédelmi szolgálat szerint ez a meghatározó tanítani való a bevándorlóknak.

No, tehát ebben a helyzetben mondja Angela Merkel, hogy szó sem lehet semmilyen kétszázezres migráns-limitről, a felső határ a csillagos ég. Németország kapui továbbra is nyitva állnak az „elesettek előtt”.

Tényleg, komolyan!? Hány meghívót akar még küldeni Nigériától Afganisztánig? Ezt nevezik az embercsempész maffia elleni küzdelemnek? Könyörgöm, ha ők rendelnék meg a német menekült-politikát, akkor sem tudnának jobbat kitalálni! Ennek fényében felmerül az is, hogy mi van azzal az évi egymilliós sorosi migráns-megrendeléssel, ami Brüsszel és a hazai ballib szerint nem is létezik.

Merkel politikai mázlija, hogy van egy Schulza. Ugyanis a szociáldemokrata a fél fejlődő világot Európába telepítené, átalakítva és frissítve a kontinens avítt vérvonalát. Ha Merkel csak szép folyamatosan csinálna az unióból egy multikulti szuperplázát, a szociáldemokrata már most bezáratna minden nemzeti boltot.

Alternatíva? Nos, olyat a német közbeszéd nem hagy. Mint jeleztük, aki nem imádja a migránst, az nincs és nem is lehet, azt a német „szabad sajtó” a legjobb esetben is elhallgatja.

No, de előbb vagy utóbb csak hallatja hangját a nép?!
Hát hallathatná persze, de itt jön képbe Merkel asszony második „nein”-ja. A CSU szeretné, hogy a jövőben szövetségi, azaz országos szinten is tarthassanak népszavazásokat. Ez elég demokratikusan hangzik, nem?

Hát nem. Az Európai Unió „vezető demokráciájának” első embere szerint a nép meghallgatása, egy össznémet népszavazás „semmilyen körülmények között sem megengedhető”.

Mit írhatnék zárásul… Isten óvja Németországot? De lehet egyáltalán még használni az Isten szót Berlin táján?

 

Fotó: deutschlandfunkkultur.de

Facebook hozzászólások