Ne sírj Olgikáért, Európa!

 

„Veszélyben a magyar sajtószabadság!” – a művelt Európa azonnal sivalkodásba kezdett, miután a Hír TV új tulajdonosa átalakításokba kezdett, így kirúgta Kálmán Olgát is. Érdekes módon az nem fájt Brüsszelnek, amikor Simicska jobbikos tévét csinált a csatornából, pedig akkor még Vonáék félfasiszták voltak a ballib szemében. Az meg végképp nem érdekelt senkit, amikor a szoci kormányok melósok százezreinek állását „privatizálták” el.

 

„Józsikám! Hallotta, kirúgták az Olgikát! Az egész világ fel van háborodva!” – rontott be a csepeli kisboltoshoz egyik régi kuncsaftja. A hölgy hajlamos volt néha túlértékelni a világ dolgait, amit akut Gyurcsány-imádattal fokozott.

Józsi ennek ellenére kicsit erősnek érezte ezt a kitörést. A csepeli boltos két Olgikát ismert. Az egyik manikűrös volt a Szent Imre tér környékén, akihez felesége járt havonta. A másik meg adóellenőr, aki évente egyszer hozzá érkezett. Egyikért sem volt nagy kár… Az meg végképp furcsának tűnt, hogy „egy egész világot” megrendített volna a hír.

Hősünk sztoicizmusát látva az asszonyka felcsattant: „Mit történt magával, Józsikám! Nem félti a sajtószabadságot?”

Józsi nem értette az összefüggést. A manikűrös Olgika olvasási szokásai nem lépték túl a napi bulvárt, állásának elvesztése így aligha roppantotta meg a politikai média bevételeit. Az adóellenőr Olgikának meg cége fizetett elő kedvenc lapjára, a Magyar Közlönyre – így megjelenést veszélyeztető példányszám-visszaeséstől nemigen kell tartani.

Aztán véletlenül a háttérben berregő kistévére pillantott és kapcsolt: Ja, hogy a tévés Kálmán Olgáról, meg a Hír TV-ről van szó! Hát az ügy így sem rengette meg sokkal jobban…

Változott a tulajdonos, ennyi. Régen megénekelték, hogy „Új műsorhoz, új férfi kell!”. Illetve esetünkben új műsorvezető. Nyilván egyénileg kellemetlen, de hát ilyen a világ.

A DK-s hölgy – mintegy kitalálva Józsi gondolatát – azonnal replikázott: „De itt újságíróról volt szó! A független köz hangjáról! Olgikát politikai okok miatt rúgták ki!”

Józsi még így sem hatódott meg.

Az újságíró kétségkívül jobban szem előtt van, mint a bezárt kenyérbolt pékje, vagy anno a Csepel Művek utcára tett melósa, de azért nem valami „szent tehén”. Egy jóféle celebhez meg aztán még a tévés riporter népszerűsége sem hasonlítható. Akkor most sírni-ríni fogunk, ha Győzike vagy Gagyi Lali – állítólag van ilyen – távozik valamelyik csatornától?

„A független köz hangja?” Na, ne marháskodjunk! Simicska Lajos Hír TV-jére mikor illett ezek közül bármelyik jelző is? A mára háttérbe vonult oligarcha nem a világ legfüggetlenebb és legobjektívebb televízióját teremtette meg, amikor nekiment Orbán Viktornak. Ő a Jobbik hatalomátvételét akarta támogatni.

Akkor, 2015 februárjában a Vona Gábor vezette párt még nem volt se cuki, se kutyabarát – a legkedvesebb jelző rá a „félfasiszta” volt a ballib oldalon. Brüsszelben meg – ahol ma látványosan siránkoznak a magyar sajtószabadságért – nyíltan nácizták és indexre tették a jobbikosokat. Akkor most az a baj, hogy irányt vált az egykor „félfasiszta és náci kötődésű” csatorna? De tényleg, mi is van a kettős mércével?

Ja, és még egy „apróság”. A „G-nap” után az nem fájt Brüsszelnek, hogy a Hír TV „oldalt cserél”, az nem veszélyeztette a sajtószabadságot? Azok az újságírók pedig, akiknek akkor menniük kellett, „büdös orbánisták” voltak, és nem „politikai üldözöttek”?

„Olgikát politikai okok miatt rúgták ki!” Így igaz. Ha valaki politizál cikkeiben, műsorában, és az nem tetszik az újság, tévé, rádió tulajdonosának, annak fel is út, le is út. (Apropó, a szoclib oldalon is van milliárdos bőven, miért nem tetszett megvenni a „sajtószabadság” jegyében a Népszabadságot, vagy most a Hír TV-t, amikor eladóvá vált? Vagy Orbánt gyűlölő tulajdonosai sajátos perverzióból csak kormánypárti üzletemberekkel tárgyaltak?)

Kálmán Olga politikai riportokat készített, egyértelműen és nyíltan az egyik oldal érdekeit képviselve, azért kellett az akkori Hír TV-nek.

Józsi úgy vélte, ez az „Olgika” dolga. Amikor elfogadta Simicska ajánlatát, a következményeit is felmérte. Nem a békehadtesthez ment papírmasé olajfaágas galambfigurákat készíteni. A gázsiját sem arra szabták munkaköri leírásában. Ha lesz rá kereslet, a jövőjét is megoldja majd. Akkor most miért sajnálja?

Vagy a sajtószabadságot kell féltenie?

Milyen véleményt hallgatnak el ma Magyarországon? Kié nem kerül nyilvánosságra? Az MSZP-é? A Jobbiké? Az LMP-é? Gyurcsányéké? Vagy valamelyik libbal zsebpárté? Ugyan már, a csapból is ők és ügyeik folynak.

Még az új „orbánista” Hír TV is tudósított róla, amikor tegnap este tucatnyi momentumos használt tévékkel tüntetett a „sajtószabadságért”. Bátran nézzenek utána: szánalmas volt.

A „demokratikus ellenzék” impotenciáján az sem segítene, ha az összes adón Olgikák alkotnának véleményt. Akár manikűrözve is valóságot…

 

fotó: facebook.com