Putyin osztrák esküvője

15

 

Vlagyimir Putyin részt vesz az osztrák külügyminiszter esküvőjén. Gondoljanak bele, milyen palávert csapott volna a libbal világ, ha az orosz elnök tavaly ott van Orbán Viktor lányának nászmenetében! Pedig a szokatlan diplomáciai gesztus csak azt mutatja, hogy a Nyugat prominensei nagyon is jóban akarnak lenni Moszkvával – azt nem akarják, hogy az orosz-barátságból a „keleti kicsik” is részesedjenek.

 

Nem tudni, hogy Vlagyimir Putyin milyen arcot vágott, amikor júniusi bécsi látogatásakor Karin Kneissl osztrák külügyminiszter meghívta közelgő esküvőjére. Gyaníthatóan némileg meglepődve mosolygott, esetleg sajátos humorával megjegyezte: az invitálás megtisztelő, de jelenleg nem kíván újra nősülni.

Ami biztos, az az, hogy azonnal értékelte a Karin Kneissl és az osztrák kormányzat „civil” gesztusát. Tökéletesen felmérve, hogy milyen lehetőségek vannak benne.

Tegnap kiderült, a Kreml hivatalosan is elfogadta a meghívást. Szándékosan vagy sem, de a szombati esküvő a legjobb pillanatra esett. Aznap utazik ugyanis Angela Merkellel tárgyalni az orosz elnök. A megbeszélések egyik meghatározó pontja az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése lesz – márpedig ebben az osztrákok is benne vannak, mint ahogy a tervben lévő Török Áramlat 2-ben is.

Ha Putyin előtte beugrik Karin asszony lagzijára, a legfrissebb osztrák diplomáciai támogatással kezd egyezkedni a német kancellárral – Moszkva pozíciói finoman szólva sem romlanak. Igaz, Merkellel szemben jelenleg valószínűleg most nem is kell komoly erőket felvonultatnia az orosz államfőnek: a német vezető helyzete belföldön rettenetes, az unió recseg-ropog, a Donald Trumppal való viszály pedig óhatatlanul a Putyinnal való kompromisszumra készteti.

De vissza az esküvőhöz. Miért jó ez az osztrákoknak?

Afelől aligha lehetnek kétségeink, hogy ez a bécsi kormányzat megfontolt politikai üzenete, és nem valamilyen „női szeszély” – nincsenek arról információk, hogy a pártonkívüli külügyminiszter pályája bármikor is keresztezte volna az orosz államfőét, esetleg lenne valamilyen személyes indok.

A Sebastian Kurz által vezetett osztrák kormány pontosan mérte fel az új európai viszonyokat. Látják, hogy az EU már nem tud az eddigi módon működni. Az Európai Egyesült Államok terve nem tetszik Bécsnek, egy Anschlusst már megtapasztaltak. Látják azt is, hogy a migráns-simogató politika sem működik. De az is világos, hogy az amerikaiakkal és oroszokkal egyaránt veszekedő Európai Unió öngyilkosságot követ el.

Trump amerikai árukkal és cseppfolyósított tengerentúli gázzal akarja elárasztani Európát – ez a washingtoni érdek, nincs mit rajta számonkérni. Kurzék viszont nem akarják egyik nagy kizárólagosságát sem. Az elsősorban az amerikaiaknak kecsegtető gázüzlet miatt nem akarják felrúgni az ország energiaellátását biztosító orosz kapcsolatot.

Mi van még? Az európai piac telített, az amerikai reménytelen, a dél-amerikai meg az USA-é – oda tán a spanyolok tudnak beférni. Az afrikain nincs fizetőképes kereslet. Ázsia a kínaiaké, a dél-koreaiaké és a japánoké. A „demokratizáló” háborúk egyelőre nem hoztak piacot.

Mi marad? Oroszország. Óriási lehetőségek, pénz is van – de szankciók is.

Mára tökéletesen világos, hogy a brüsszeli orosz-ellenes lépések politikai értelemben tökéletesen hatástalanok voltak. Putyin Oroszországa semmiben sem hátrált meg, sőt, erősebb, mint valaha. Gazdasági viszonylatban pedig a Krím elcsatolása miatti „hiszti” euró százmilliárdokba került az uniónak.

A szankciókat már nagyon szeretnék elfelejteni az EU-ban, mindenki az orosz piac újranyitására vár. Csakhogy az nyer, aki először érkezik. Merkel is ezért, és nem az „ukrán nép függetlenségéért” alkudozik Putyinnal. Emmanuel Macron mobiljában is ezért van gyorshívón a Kreml száma.

Az osztrákok átlátták, hogy a nagyokkal csak akkor versenyezhetnek, ha plusz gesztusokat tesznek. Nem akkor, amikor elment a meccs, hanem amikor azoknak még értéke van az oroszok szemében.

Putyin is emiatt fogadta el az esküvői meghívást, ezért volt tavaly Pesten dzsúdót nézni, ezért örült Orbánnak a VB-döntőn.

A libbal „véleményformálók” most hangosan sírnak Bécstől Budapestig, Putyin trójai falovairól, diktátorokkal való smúzolásról regélnek. Biztosan elvből és nagyszerű világnézetből, hiszen kétlem, hogy a „belvárosi értelmiségi elit” egésze bárki fizetési listájára felférne.

A rájuk szánt berlini költségkeretet elviszi Heller egója…

 

.

fotó: gazeta.ru

Facebook hozzászólások