Adel S., a késelő mintamigráns

20

 

Három és fél évről két és fél évre csökkentette egy illegális migráns bűnöző börtönbüntetését másodfokon a zwickaui bíróság. Az ok elbűvölő: a rablásért, késelésért elítélt algériai Adel S. nem tud jól németül, és „érzékeny a fogva tartásra”. Ha az ügy eljut a píszí Alkotmánybíróságig, az illetőt alighanem fel is mentik… Aztán a strasbourgi emberjogi bíróság ki is tünteti, mint a sikeres beilleszkedés mintapéldáját.

 

A jelenleg 28 éves Adel S. húszas évei elején döntött úgy, hogy elhagyja Algériát. Nem volt háború, csak fizetési elvárásainak és munkamoráljának megfelelő állást nem talált hazájában. Ezért pár éven keresztül Spanyolországot boldogította. Innen tette át „állomáshelyét” Németországba.

Nem kapott állampolgárságot, munkavállalási engedélye sem volt. Mondjuk az ilyesmit tolvajlásra, erőszakos rablásra és késelésre valószínűleg még a legpíszíbb németek sem adnak ki.

Adel S.-t először 2015-ben kapták el. Mobilokat lopott. Ezt a bíróságon röhögve azzal magyarázta, hogy rendkívüli módon vonzódik a telefonokhoz. A testületet gyaníthatóan meghatotta érvelése, ezért csak 140 euró bírság megfizetésére ítélte. Hogy miért nem utasították ki az országból az ott illegálisan tartózkodó algériai bűnözőt? Gondolom piti ügynek tartották a dolgot, utána sem néztek.

A következő évben Adel S. már egyre gátlástalanabbul lopott. Hét hónap felfüggesztett börtönbüntetéssel „jutalmazták”. Az ítéletet a jelek szerint bátorításnak tekintette, ugyanis innentől kezdve „repertoárja” erőszakos rablásokkal, lakás betörésekkel bővült. Míg végül tavaly februárban egyik áldozatának az arcát vágta fel lopás közben egy késsel. A tíz centis heg örökre elcsúfította a férfit. (Ha bírják, itt láthatják a képet, rettenetes.)

Na, ezért végre tényleg börtönre ítélték, három és fél évnyire. Hogy hat bizonyított, köztük élet ellen is irányuló bűncselekmény miért csak ennyit ér Németországban – nem értem.

Hasonló estekre sajnos az elmúlt években – nem csak Németországban – rengeteg példa volt. Félek, lesz is. A mostani történetnek a minapi fordulata az érdekes. Adel S. ügyvédje – arról nem szól a fáma, hogy kirendelt jogi zseni, vagy valaki által jól fizetett migránsmentő profi – fellebbezett az elsőfokú döntés ellen.

Az indok lenyűgöző: Adel S. nem tud jól németül. Ami nem csak azért gond, mert így nincs tisztában a német jogrenddel, hanem mert a börtönben sem tud így megfelelően eligazodni. Ezért „érzékeny a fogva tartásra”.

Az egyébként szigorúságáról ismert Rupert Geußer bírót ez annyira meghatotta, hogy rögtön egy évvel csökkentette a büntetést. Ha az algériai védője folytatja a fellebbezéseket, a píszí német Alkotmánybíróság – gyanítom – fel is menti. Ha tovább megy Strasbourgba, az uniós emberjogi bíróság alighanem ki is tünteti, és megfelelő kárpótlásban részesíti az Európában elszenvedett kirekesztő bánásmód miatt. Kis szerencsével a német Zöld Párt még EP-képviselőnek is delegálja.

Addig esetleg az arabot is felveszik az Európai Parlament hivatalos nyelvei közé…

Mert ahhoz nem fűznék sok reményt, hogy Adel S. megtanul németül.

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal szerint ugyanis minden második migráns megbukik a nyelvvizsgán, miután elvégezte az „integrációs tanfolyamot”.

Félreértés ne essék: itt nem az az elvárás, hogy Goethét vagy Heinét idézzen valaki, netán otthon legyen a német ragozás sajátosságaiban. Mindössze nagyjából érteni kell az egyszerű és lassú német beszédet. Mondjuk azt, hogy ne lopj, ne erőszakoskodj!

Ez azonban tavaly a tanfolyamot elvégző 289 751 migráns felének nem megy. Ők egyébként még így is a „bevándorló elit”. Vagy ötvenezer migráns el sem jutott a nyelvvizsgáig.

Rossz lenne az oktatás? Kétlem, hogy az elvárt ismeretanyag megtanítása meghaladná egy mérsékelten lusta magyar német tagozatos középiskolás képességeit. Hülyék lennének a migránsok? Valljuk meg, ha valaki fél éven át 600 nyelvleckét kap, akkor azért valami ragad rá. A Migrációs Hivatal sem ebben látja a problémát.

A gond szerintük a következő: „A tanfolyam során sokan megbetegednek, munkát találnak vagy elköltöznek, és ezért abbahagyják a kurzust, vagy nem tudnak annyit tanulni. A migránsoknak azért is nehezen megy a nyelvtanulás, mert még mindig trauma hatása alatt vannak.”

Alighanem Adel S.-t is ezek a sokkoló okok akadályozták meg a német nyelv alapjainak elsajátításában.

A minap a német társadalom öngyilkosságáról írtam, erre most mit mondjak?

 

fotó: bild.de

Facebook hozzászólások