Szanyi kapitány, a multik réme
6
Miután a ballib portálok a multik „szakmai” védelmére keltek, a szocialista Szanyi Tibor is elmagyarázta, hogy miért jobb az azonos márkájú bécsi élelmiszer a pestinél. S miért kell ezt mosolyogva lenyelnünk.
Nem lennék most a világ multinacionális cégeinek helyzetében! Jó-jó, rommá keresik magukat, vezetőiknél is tiszta Hawaii az élet, de most ellenfelükre akadtak. Maga a szocialista Szanyi Tibor pörgette meg véres kardját.
A „kapitány” mindig is rajta tartotta kezét a nemzet verőerén, nem volt téma, amihez ne lett volna egy előremutató, progresszívan káprázatos megjegyzése – legyen szó akár egy kispesti talponálló kínálatáról vagy az olimpia megfúrásáról. Szanyi most a nyugati és keleti piacokon árult élelmiszerek minősége kapcsán emelte fel hangját.
Kemény volt, határozott volt, nem kertelt, kimondta: mi vagyunk a hülyék! Mert teljesen félreértjük a multikat, ők csupa jót akarnak nekünk.
Persze maga Szanyi sem tagadja, hogy más és más a minősége a civilizált Európában és a gyarmatokon polcokra kerülő élelmiszereknek. De ez érted van, lüke és európailag képzetlen magyar polgár! Te még nem léptél a fejlettség és ízlés azon fokára, hogy ugyanazt egyed, mint a nyugat-európai. Jobban szereted a lazább zacskós leveseket, és hiába van előtted a követendő német példa, Te bizony továbbra is kisebb hústartalmú virslivel tömnéd a fejedet! Kulturálatlan egy fajta vagy, na!
De ne feledjük azt sem, hogy Te, nyüves kelet-európai, jobban szereted az édeset, teszel a fogaid egészségére, ezért a jó multi hozzád idomul. Ez nem könnyű nekik, eszünkbe se jusson, hogy emiatt a havi egymillió euró fölött kereső menedzsereknek nincsenek álmatlan éjszakái. Ők érted vannak! Most muszáj szó szerint idéznünk Szanyi Tibor tegnap „Nemzeti minőség” címmel a Népszavában megjelent írásából: „El kell fogadjuk azt, hogy a cégek elképesztő energiákat fordítanak a nemzeti sajátosságoknak való megfelelésre, s ennek milliárdnyi apró fogása van”.
Tetszik érteni?! Nem magukért, hanem értünk tukmálják ránk a rosszabb minőséget! De Szanyi kapitánynak erre is van magyarázata: „Nyilván a fogyasztók megtévesztését kiálthatnánk, de valójában a cégek boszorkánykonyháiban gondoskodnak a védelemről is, ha máshogy nem, hát apróbetűs formában”. Te viszont, képzetlen magyar, oda se figyelsz erre, az ostoba nyugger meg otthon hagyja a sokdioptriást, és így fel sem foghatja, milyen áldozatokra képes érte a jó multi.
Ezenkívül igénytelenek is vagyunk a szocialista uniós képviselő szerint, mert nem a minőséget, hanem csak az árakat nézzük. Hogy ugyanaz az áru pont ugyanolyan áron kerül a pesti és a bécsi pultra, csak a minősége más, nos, ez tényleg a téma figyelemre sem méltó mellékzöngéje.
Jó Szanyi Tibor nem is akar minket ezekkel a dolgokkal fárasztani, ő érti, hogy mi nem érthetjük logikájának nyilvánvaló helyességét. Ezért Szanyi Tibor időt és energiát nem kímélve éli át a mindennapjainkat. Nem csak hivatása, egyik kedvenc hobbija, hogy a budapesti, brüsszeli és strasbourgi üzletekben való „szörfözésnek” hódol, a francia konyakok listázása mellett felderítve a sonkák egyedi zsírtartalmát is.
Egy igazi szocialista politikus azonban nem elégedhet meg az egyszerű boltbejárással, hiszen benne baloldali szív dobog, így szívesen lesz partner a „kapitalizmus mohóságának jelentős korlátozásában”! Nem csak Ő, az egész nagyszerű Európai Parlament, amelynek – jelenleg amúgy éppen a neve alatt futó – jelentésében „kitér erre a problémakörre, megoldásokat is javasolva, amelyek lényege, hogy a jövőben szigorúbban kell kezelni a megtévesztést kísértő gyakorlatokat, azaz lényegesen világosabb termékmegnevezéseket várunk el”.
Na, most nyüszíthet a rohadt burzsuj! Sőt, ha a szemét multi szembesül azzal, hogy Szanyi nem csak a levegőbe beszél, hanem konkrétumokat is javasol, hát tényleg pelenka nagyberuházásba kezdhet. Idézzük a szocialista képviselő atombomba-erejű fogyasztóvédelmi javaslatát: „azokat a smart technológiákat ösztönözzük, amelyek lehetővé teszik, hogy egy-egy okostelefonos ráfényképezéssel beható, akár összehasonlítható információkat szerezzünk egy adott termékről, standa pityere a boltban.”
Hiába, Szanyi Tibor nyelvújítónak is tökéletes! (Mint hosszú nyomozás után kiderítettük, a standa pityere kifejezés a latin standa pede, azaz a „fél lábon állva” avagy „rögtön” kifejezésből jutott el Szanyi-szlengbe.)
Szanyi képviselő szavait egyébként a Magyar Időknek megerősítette Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos. A litván politikus szintén tapasztalt ember, a Vilnius–Brüsszel-Strasbourg shopping kört ő is rendszeresen végigjárja, érzi ám, hogy valami nem stimmel. Persze ő nem annyira karakánul fogalmaz, mint Szanyi kolléga: „A vállalatok különböző piacokra szánt termékeiket a nemzeti ízlésnek, preferenciának vagy vásárlóerőnek megfelelően dobják piacra”. De ez ellen az Európai Unió sajnos mit sem tehet, a disznóvágás folyamatának és a kígyóuborka méretének szabályozása elviszi az időt.
Szóval küzdj, Szanyi Tiborban bízva bízzál, tűrj és zabálj szemetet, jó magyar!
Fotó: MTI
khm
2017-02-24 @ 17:10
Nem eszek édességet,ezért nem értettem,hogy a piacon,vajon minek árulnak Dajcsisztánból hozott édességet.
Aztán vittem Édesanyámnak,és ő elmondta. A különbséget. Nem két éve volt,hanem 7.
Tango47
2017-02-25 @ 12:55
Azért az nem véletlen, hogy nálunk a multi élelmiszerláncok hirdetései csak arról szólnak, hogy valaminek mennyi az ára.
Sosem arról, hogy valami miért finom. Mondják, hogy a magyar ember nagyon “árérzékeny”. Egy biztos: olyan virsli, aminek kilója 400 forint, csak szar lehet és a kutyának sem adnám oda. De az is biztos, hogy ha nem lenne rá igény, nem gyártanák.
khm
2017-02-25 @ 15:24
A Kutya,amúgy sem tudja tisztességesen feldolgozni a SZÓJÁT !!!
Érdemes néha elolvasni az apróbetűs részeket,és igaz ez az eb száraz,illetve konzerv takarmányára is.
De ha cél a nagy,habos ürülék? Olyan szépen fonja körbe a cipő,illetve szandáltalpat. 🙂
Klárika
2017-02-25 @ 19:33
Ha finom akkor azért, mert az alapmasszában eltalálták az ízesítöt.
Amiket mondanak az mellébeszélés vagy az sem, de a hirdetésben nem is szokott más lenni mint egy ábra és az ár. Meg aztán a magyar ember csak árérzékeny lehet, egyéb nem, hiszen Magyarországon nincsenek élelmiszert vizsgáló laborokkal felszerelt tesztelö intézmények. Sürübb belsö használatú jelentéssel és évente egyszer vagy párszor nyilvánosan megjelentetett folyóirattal.
Klárika
2017-02-25 @ 19:09
Kedves Máté, igen becsült szakértö Szanyi barátja Önnek nekije (Karinthy) nem nyelvújító. Már a nagyanyám is standapityerézett, de egyszóban és csak a konyhaajtóig, azt is belülröl nézve. Azt mondta, hogy ez nem magyar szó, de nagyon talál a hangzása ahhoz amit jelent, vagyis: most rögtön.
Minekutánna annak, vagyis a nagyanyámnak is, elötte használatos volt e szócska, hiszen a felmenöitöl hallotta. Hosszasabb gondolati gyötrödések árán rájöttünk arra, hogy a szerzök régi, latinos diákok lehettek és rajtuk keresztül terjedt el ezen stílus elem.
Szanyi szakértelmét szavatolja az a szándéka, hogy a kapitalizmus mohóságát azáltal akarja korlátozni, hogy síkraszáll a lényegesen világosabb termékmegnevezés mellett.
Még ékesebben bizonyít, ha mindezt kintröl csinálja -vagyis most lemondtam a fennköltebbröl, tovább nem is tudnám folytatni.
A “kintröl csináláshoz” tehát EU parlamentáris mandátum szükséges, esetleg magassab szintü tanulmányokat is végzett mint a szintén nagyérdemü litván kollegája is, tehát a boltokban s.p. (st.pityere) fényképezi okostelefonnal a csomagolást, majd összehasonlítja azokat egymással. Ebböl valamit is kisütni tényleg nagyon okosnak kell lenni, vagy rábízza az egészet a telefonjára, aminek már a termékmegnevezése is alkalmasabb kivitelezöre vall mint Szanyi kollega.
A pár töle idézett mondat nem lehetne üresebb de nem is utalhatna feleslegesebb elfoglaltságra mint az a legtöbb eus nagy fizetéshúzónál is a helyzet.
Tény, hogy a multik úgy csalnak ahogyan csak….. valami akármi, mert a szégyen fogalma ismeretlen náluk. A termékek az “eredeti” helyükön, ott ahol kitalálták öket, kb. 30-40%-ban hamisak, a rendszerváltott piacokon eladottak sokkal nagyobb mértékben azok.
Hamisságuk mértéke alig ismeretes, egyben a Szanyi fog azokról a legkevesebbet megtudni, azér eus és fordítva.
Klárika
2017-02-25 @ 20:22
Kedves Máté Gyula,
Kedves Gyula,
elnézéséért esedezem az elöbbi, per Máté megszólításért. Olyan gyakori már a magyar internetben is a nevek nyugati fordítottsága, hogy nem vettem észre idejében hogyan szól helyesen az Ön neve.
Kérem, felejtse el a “pacát”. Klárika