Fodor Gabi dzsointtal csábít

10

 

„Szabad élet – szabad szívás!” Aligha lehet más jelszava majd az ex-madaras Liberálisok tegnap meghirdetett marihuána-legalizáló kampányának. Fodor Gábornak a héten nem ez az első „nagy dobása”, kiállt Soros Nobel-békedíja mellett is. Kár, hogy a spekuláns pénzéért legalább olyan nagy a tülekedés a ballib oldalon, mint a romkocsmai spangli-voksokért.

 

Brendon, a lánglelkű ifjú liberális belépett kedvenc belvárosi romkocsmájába, és meghökkent. Szinte az összes asztaltól felé integettek. Hívogatóan, csábosan. Ugyan mindig is tudta, hogy hercig fiatalember, aki legalább napi két és félórát fordít megjelenésére, de az ekkora népszerűséghez nem volt hozzászokva. Ráadásul Pride-idő sem volt.

Aztán jobban körbenézve rájött, hogy valami sajátos politikai kocsmai kvízt játszanak, és mindenkinek rá van szüksége. No, de kire voksoljon?

Az első asztalról dal is szólt: Szabad élet, szabad madár! Nagy volt a jókedv. A Liberálisok épp most kezdeményeztek népszavazást a kannabisz és a hasis legalizálására, és hát elmélyedtek kissé a témában. Maga Fodor Gábor intett, hogy Brendon és két ikertestvére is üljön közéjük, máris megduplázódik a párttagság.

Brendonnak nem voltak testvérei, de ismerte az érzést, amikor megsokszorozódik a valóság, esetleg vízilovakkal bűvészkedő hófehér nyulacskák jelennek meg a semmiből. Azonban a volt szadeszosokat így sem érezte igazán izmos projektnek. Pedig Fodor győzködte, hogy lesz zsuga is, hiszen a héten jól odaálltak Soros mellé is, csak lesz az öreg feléjük is párezer dollár erejéig filantróp. Ha meg nem, akkor csak beajánlja őket valamelyik ellenzéki szövetségbe.

A második asztalnál éppen lelkesen szövetkeztek. Régi öribarik: Kovács „Kétfarkú” Gergő, Juhász „Fütyülős” Peti, Gulyás „Választásireform” Marci. Ott volt kicsit disztingváltabb hangulatban Karácsony Gergely is, akinek talán ezért frappáns jelző sem jutott. Ezt ellensúlyozandó szakmai előadást tartott az új zuglói parkolóórák demokráciára nevelő hatásáról. Juhász dzsointot sodorgatva intett, hogy jöjjön közéjük, így nagyobb súllyal ajánlhatják be magukat Gyurcsányhoz.

Brendon újra körbenézett, a DK elnökét azonban sehol nem látta. Aztán kiderült, hogy Fletóék a spangliszavazatok begyűjtését a fenti urakra bízták, ezért cserébe majd jár egy-két parlamenti szék, állás. Ők maguk most nem szállnak bele ebbe a bizniszbe, az MSZP-vel marják egymást a dauer-szavazókért. Ott pedig nem a fű eredményez kényszerképzetet.

Így hát az MSZP sem képviseltette magát a teremben, azonban a harmadik asztalnál ott volt a demokratikus tábor vezető szerepét követelő LMP. Szél Berniéknek egyelőre ácsorogniuk kellett, mivel Ron Werber még nem végzett az asztal neonzöldre festésével. Viszont egyes székeken már szép piros szegfű-motívumok voltak. Berni kacsintott: ide várjuk az MSZP-s Bárándy Gergőéket is, bővülünk, néppártosodunk.

Brendon ettől kicsit megijedt, kérdezte: akkor fű nem lesz? Mondták, nyugi, lesz, csak a gendersemleges címkéjű mellékhelyiségben osztogatják, ott van a kettes számú korszakváltó stáb központja. Ez itt a díszlet. Ha Brendon kicsit fényképezkedik velük, hogy tömegnek tűnjenek, indulhat azonnal a „lelőhelyre”. Ott bizalmas infót is kap arról, miképpen kell majd áprilisban szavaznia egyéniben. Mert zöld paraván előtt független és önálló az LMP, de a budiban azért ott van velük Gyurcsány és Vona is.

A néppártosodás szó, és a mindent rejtő paraván említésekor Brendon már kereste szemével a Jobbik-asztalt. Meg is volt. Maga a pártelnök olvasgatta ott legfrissebb Havas-életrajzát. Hellyel kínálta Brendont, majd bizalmasan közölte: amikor régebben lepkék szárnyát tépdeste, rosszindulatú volt, de ebből a kannabiszvirágzat orvosi célból való használata kigyógyította. Tehát ő már nem fasiszta, nyugodtan lehet rá szavazni. „Meg aztán egymás között vagyunk” – intett a wc felé, jelezve, hogy ők is jóféle árut kínálnak ám.

A romkocsmában az említetteken kívül még Fekete-Győr András társaságát fedezte fel Brendon. A momentumosok mindenki felé látványosan duzzogtak, azonban közben szinte alig látható mozdulatokkal tolták az asztalukat az illemhely felé.   

Brendon összegzett: akárhova ül, a végén csak a klozetban köt ki. Az meg csak egy budi, még ha demokratikusan toalettnek is hívják. Meg hát a szívás is – szívás…

 

Fotó: facebook.com