Transzgender, vagy amit akartok…

14

 

„Véget ért a zaklatási és bántalmazási botrány a közép-angliai Wakefieldben működő New Hall női börtönben, miután átszállították a transzgender elítéltet, Karen White-ot. Az eredetileg férfinek született rab két vádpontot is beismert, többek között, hogy szexuálisan zaklatta és bántalmazta a vele egy körletben lévő rabokat.”

 

Be kell vallanom: helyenként azt gondolom, vagy én őrültem meg, vagy a világ bizonyos szegmensei. Az sem lehetetlen, hogy a kettő nem zárja ki egymást.

Pusztán a jelen hír tekintetében azonban azt kell mondanom: melyik férfi elítélt ne szeretne női börtönben „hűsölni”? Ennek a „nagyszerű” elképzelésnek ad most meg minden teret a „genderek védelme”: hősünk esetében is láthatjuk, milyen kiváló eredménnyel.

Természetesen arról nem szólhat a fáma, hogy a jó Karen (vajon már akkor is az volt?) milyen ügyben kapott börtönbüntetést – azért ahhoz valamit csak tenni kell – de mivel vannak hiperérzékeny jogvédők, sikerült egy férfit női börtönben elszállásolni.

Most pedig mindenki mély döbbenettel álmélkodik, hogy „nahát, a kedves transzgender férfi-nő szexuális zaklatási ügybe, de még bántalmazásba is keveredett”. Nem, ilyesmire még véletlenül sem lehetett előre számítani…

Azt most végképp nem szeretném kiszámolni, hogy ő valójában az LMBTQ – vagy bármi más – mely szokásjogában élvezhet liberálisnak nevezett előjogokat. Magunk között szólva azt is kínosnak érzem, hogy létezhetnek ilyen „privilégiumok”.

Sajnálom, ha valaki nem érzi jól magát a bőrében. Még azt is támogatom, hogy ha módja van rá, változtasson ezen, éljen boldogan.

De ne más kárára!

Különösképp nem olyan módon, hogy az erőszakkal, agresszivitással, össztársadalmi zsarolással járjon.

Mindenki találja meg a maga útját. De ha lehet, ezt ne kezdjük el felmagasztalni!

Ez a precedens ékes példája a nyugati álszenteskedésnek.

Mert „annak kell elfogadni, aminek vallja magát”. Fantasztikus.

A farkas is bárányként jelenik meg a nyájban – de szuper! S úgy meglepődünk, hogy helyenként eltűnik egy-egy birka…

Speciel a bárányokkal semmi bajom, de azzal sokkal inkább, hogy ezeket a mindenre elszánt, senkit és semmit nem tisztelő egyedeket hagyják garázdálkodni. Momentán látjuk: az utcáról a börtönbe vezető úton sem sikerült minimális önvizsgálatot sem tartania. Ha úgy lett volna, nem a női börtön áldozatairól, hanem egy „megvilágosult” fiatalemberről/hölgyről írnának.

Hát nem lett úgy.

Mert a librális „atyala-patyala” totálisan az agyukra ment. Mindent és mindenkit tolerálni kell, aki egy kicsit is másnak mutatja magát, mint a „gyöpös” tradíció.

Nehogy már nemzetről, családról, férfiról, nőről essen szó! Az annyira divatjamúlt…

Progresszivitásra van szükség, ahol a fenti fogalmak nem léteznek, csak valami halovány árnyéka annak, hogy Ahmedet a tevéjével milyen mértéken tudja kiszolgálni az európai kultúra, amolyan „népességnövelés” fennkölt jegyében.

Nos, Ahmed növelné a népességet, amíg a „családegyesítés” jelszavával behozhatja hatvannyolcadik unokatestvérét is a „szűkös, de méltányos” segélyecske jegyében.

Ja, hogy mellette esetleg elvág néhány őshonos torkot? Hát tolerancia is van a világon, vagy mi?

S ha ilyen csekélységért mégis elítélnék, hát maradhat neki a gender-börtön, ott úgyis csak „kiszolgáló hurik várják”.

Nem véletlenül szeretik ők a „Muttit”.

Európa és a „Karenek” jó példát mutatnak.

 

Fotó: Tne Telegraph