Összefekszenek

19

 

:„Óriási lehetőséget látok az LMP-Jobbik együttműködésben” – ezt sikerült nyilatkoznia Keresztes László Lóránt LMP-társelnöknek. Mit lehet erre reagálni? Nem tudom. A haszonnak nyilván van ára. De ennyire pitiáneren kell művelni?

Előjáróban szeretném leszögezni, hogy kevés fölöslegesebb dolog van a földön, mint a „demokratikus ellenzék együttműködése”.

Félreértés ne essék, ez nem azért van, mert az LMP és a Jobbik nem tud ideológiai konszenzusra jutni. Ez azért van, mert a két szervezet túl sok értelmetlen kihívással rendelkezik egymással kapcsolatban.

Ezeknek egyik markáns része a létezésük. Azaz, az apró betűs probléma, hogy tökéletesen fölöslegesek.

Az LMP egy projektpárt volt. Mivel nyár van, és ilyenkor az ember nem fogalmaz túl egyértelműen: maradjunk abban, hogy voltak kreatív szponzoraik. Az viszont egyértelmű, kinek volt érdeke a finanszírozásuk. Valakinek kellett a „demokratikus ellenzék”. Soros György, ennyi.

Jobbik? Gyurcsánynak kellett akkoriban a fasiszta-veszély. Mellényt gyártottak, róluk meg ennyi. Ez sem egy nagy nóvum. Nem hiszem, hogy bárkinek szüksége lenne arra, hogy ezt az egész történetet részleteiben kifejtse.

És most ez a két képződmény összefekszik? Ennyire futja a bárcájukból? Igen, úgy tűnik, ennyire. Ezen szánakozzunk? Ugyan már, minek?

Az LMP összeborul a Jobbikkal? Ennél pitiánerebb történetet nehéz kitalálni.

Pedig de!

Ugyanis van Magyar Szocialista Párt is a világon. Idézet: „A Jobbikkal is együttműködne Horváth Csaba, aki várhatóan az MSZP budapesti főpolgármester-jelöltje lesz a jövő évi önkormányzati választáson. A szocialisták fővárosi képviselője bízik az ellenzéki összefogásban.”

Én is bízom benne. Semmiben nem bízom annyira, mint Horváth Csabában! Komolyan: meggyőződésem, hogy ez az ember a világ újrateremtésére jött létre. Ő olyan, mint egy kicsit idegesítő kefir, romlott szocialistát nála senki nem prezentál megfelelőbben.

Ezt egyébként bóknak szántam!

 

 

Fotó: pixworld.com