Leboltolták

23

.

A szoci elit ismét ügyesen leosztotta maga között a posztokat. Írnám, hogy az évtizedek alatt romlik a káder-állomány, de ez nem igaz. Az MSZP színvonalasan tartja alulmúlhatatlan nívóját. Ráadásul hihetetlen a felhozataluk a meggyőző, progresszív, hazafias és főleg baloldali elnökökből…

Mit lehet írni egy MSZP kongresszusról, amely Tóth Bertalant választja elnökké?

Mert vegyük azt, hogy nyer Szanyi Tibor. Egy Szanyi-beszédből újságírók generációi meg tudnának élni. De neki leosztottak egy alelnöki posztot. Jár-e majd mellé a jövő évi uniós választáson egy befutó hely? Én arra sem fogadnék, hogy egyáltalán lesz még ez a párt jövőre. Igaz, pont „a kapitány” kampányolt az MSZP feloszlatásával; láthatóan azért mégis csak megegyeztek valahogy a pártközpontban.

Kunhalmi Ágnes is vidám MSZP-vezér lett volna. De láss csodát, Szanyi mellett ő is visszalépett az elnökségi versenyből – neki a szoci fejesek alkudozása után egy választmányi főnöki fotel jutott.

Mesterházy Attila esetleges sikere arra lett volna alkalmas, hogy valamelyik stand up comedy tehetségkutatójában elsüthessék „A szakáll megújulása” és a „Szakállnyi fejhosszal nyert” poénokat. Mesterházy úrelvtársat azért nem kell sajnálni, elnökhelyettesnek behozatta a saját emberét, egykori kabinetfőnökét, Szakács Lászlót. Így ő is kapott az „üzletből”.

És hát akkor Tóth Bertalan, a győztes.

Ő a következőket mondta kampánybeszédében: „Együttműködő és a tradicionális baloldali értékrendet kérlelhetetlenül képviselő Magyar Szocialista Pártot szeretne”.

Ő az elmúlt években az MSZP parlamenti frakcióvezetője volt. A párt „erős emberei” őt választották.  

Na, ezek az emberek sok mindent csináltak a múltban. Egy valamit azonban egészen biztosan nem: a „tradicionális baloldali értékeket” látványosan nem képviselték. Ezt viszont nagyon is konzekvensen tették.

Neveket említettem fentebb, de igazából semmi különbség nincs köztük. Egyikük sem mondott semmit, ami újat jelentene. Frázisok, kommunikációs trükkök, vigyorok – de nincs egyetlen értékelhető gondolat sem.

Melyikük nyert? Kinek-kinek a maga alkuja szerint. Nem baloldali jelölt csapott össze liberálissal, nem a „semmiből előkerült nép gyermeke” a vezetők protezsáltjával.

A vezetők és a protezsáltak boltolták le a kongresszust.

Számlájuk a baloldali hitmérőjük.

De képen jól mutatnak…

 

Fotó: pestisracok.hu