Brüsszel halálra ítélte Penkát!

26

 

Penka egy bolgár tehén. Aki egy nap úgy döntött, hogy megnézi az Európai Unión kívüli világot, és ezért átballagott Szerbiába. Ahonnan aztán hazatoloncolták. Penka egészséges, ráadásul vemhes szarvasmarha – ennek ellenére le fogják vágni. Ugyanis Brüsszel szerint amelyik állat egyszer elhagyta az EU-t, az csak holtan térhet vissza. Penka hiába reménykedik a Freedom House-ban, a Helsinki Bizottságban avagy a Greenpeace-ben – hiszen ő nem Karib-tengeri zöldmoszat, vagy migráns teve. A párhuzamot, azt hiszem, mindenki a helyén érti…

 

Penka tehénnel születése után gazdája, a jó Ivan Csaralampijev elfelejtette ismertetni jogait és kötelezettségeit. Valószínűleg arról sem informálta, hogy az Európai Unió területén látta meg a napvilágot. Sőt, alighanem még bolgár állampolgárságát sem tudatosította kellőképpen.

Kopilovci faluban ugyanis évszázadok óta úgy gondolták, hogy elég, ha egy tehén nagyjából hallgat a nevére, rendesen legel a határban, sok tejet ad és egészséges borjakat szül.

Sőt, alighanem maga Ivan gazda is úgy volt vele: a tehéntartás megy brüsszeli direktíva nélkül is. Mindenfajta állatorvosi előírást természetesen betart, de azt talán ne szabják meg, hogy milyen színű sámliról fejje a jószágot.  

Ezért erős a gyanúm, hogy Kopilovci faluban egyetlen előfizetője sem volt az EU Marhahús és Borjúhús Közös piaci Szervezete hírlevelének sem. Eme megdöbbentő nemtörődömségnek köszönheti most Penka tehén szomorú sorsát.

A kedves szarvasmarha ugyanis egy szép májusi napon úgy döntött, hogy a faluszéli legelőről átballag a domb túloldalára. Vemhes is volt már, joggal gondolhatta: mikor lásson világot, ha nem most?

Mivel Penka a fent említett okokból lemaradt az EU Marhahús és Borjúhús Közös piaci Szervezete tájékoztatójáról, talán nem meglepő, hogy a derék tehén nem járatta az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség havi közlönyét sem.

Így például nem tudta, hogy csak úgy nem sétálhat át Szerbiába.

Penka vakációja rövidre sikeredett, Ivan gazda szerbiai komája viszonylag gyorsan hazajuttatta a jószágot – hiszen volt megfelelő jelzés a fülére csippentve, meg amúgy is, honnan jöhetett volna?

Penka és Ivan újbóli egymásra találásának boldog pillanatait talán hagyjuk a kopilovci kocsmai folklórra. A lényeg: mind a tehén, mind a gazda azt gondolta, hogy életük szép rendben folytatódik.

Hát nem. Ivan ugyanis semmibe vette a balkáni ember évezredes bölcsességét – amíg lehet, kerüld a hatóságokat – és megvizsgáltatta Penkát. Az állatorvos nem talált semmi problémát, a jószág nem szedett fel semmilyen fertőzést, nem hurcolt be semmilyen kórt Bulgáriába. Sőt, meg is dicsérte a tehenet, hogy milyen jól viseli a több hónapos vemhességet.

Viszont hivatalból jelentenie kellett az „eseményt” megyei és országos feljebbvalóinak. (Több példányban papírozva, hiszen valamiért esőerdőkre is szüksége van az emberiségnek.) És innentől elszabadult a bürokrata pokol!

A szófiai illetékesek ugyanis közölték: Penkának halállal kell lakolnia kirándulásáért! A brüsszeli előírások szerint ugyanis, ha egy szarvasmarha kiteszi a lábát az EU-ból, élve már nem térhet vissza!

Hiába a tökéletes állatgyógyászati bizonyítvány, a finoman szólva is vis major jellegű eset – itt nincs apelláta! Penkát meg kell ölni – szigorúan EU-konform, állatbarát módszerrel -, és utána meg nem született borjával együtt meg kell semmisíteni.

Mert Európa népeit meg kell védeni minden veszélytől! Erre esküszik fel Junckertől kezdve mindegyik brüsszeli bürokrata!

Penka napjai sajnos meg vannak számlálva. Hiszen kit érdekel egy bolgár tehén sorsa? Annyi nagy probléma van a világon: a kardfarkú atlanti poszáták nemi életétől kezdve a líbiai fali gekkók szocializációs anomáliájáig. A Greenpeace-nek ezzel, meg a magyar civil szervezetekkel kell foglalkoznia.

A többi jogvédőnek meg ott a migráns-kérdés, kiemelten abból a szempontból, hogy minden gond nélkül menjen a bevándorló háziállatok családegyesítési projektje. És még véletlenül se kerüljön karanténba egyetlen kecske és kezes teve sem, sorsa demokratikus elbírálásáig.

Szóval ne számítsunk „Mentsük meg Penkát!” mozgalmakra, sőt az internetes profilokon sem fog megjelenni a tehén szolidaritási képe. Valljuk meg, talán túlzás is lenne. Habár, tudják mit, a sok píszí hülyeségnél már valahol jobb a „Je suis Penka” is!

Persze a Kedves Olvasó, gyanítom, nagyon jól érti, hogy ez az írás igazából nem is a szerencsétlenül járt balkáni jószágról, hanem a jelenlegi Európai Unió módszereiről, kettős mércéjéről szól.

Ahol már lassan több joga van az illegális migránsnak, mint az itt született európainak – pláne, ha utóbbi kelet-európai gyarmatlakó.

 

U.i.: A téma felfedezéséért és felvetéséért az elismerés Hegedüs József olvasómat illeti. Köszönöm, József! Máté T. Gyula

 

 

fotó: focus.de