Újabb szoci címkeváltás?

 

Be kell csukni az MSZP-t, aztán más névvel és logóval újra nekifutni – ez Szanyi Tibor legfrissebb baloldal-mentő ötlete. Pedig hát nem a címkékkel van a baj, úrelvtársak: az elv és az emberek attól még nem változnak. Az előbbi ugye a pénz és a hatalom. Az utóbbi meg… Nos, ahogy Szanyi egyik híresen hirhedt elődje megfogalmazta: „kutyából nem lesz szalonna”.

 

Az MSZP-politikus boldogságához az alapvető tételeken túl – pénz, több pénz, még több pénz – három dolog kell.

Egy: veszekedhessen miniszterelnök- és pártelnök-jelölteken. Kettő: hátba szúrhassa tagtársait. Három: megújítsa az MSZP-t.

Szanyi Tibor, a szocialisták Európa Parlamenti képviselője úgy döntött, hogy egyben letudja az egészet. Miután jelezte, hogy szívesen lenne pártelnök – már a programját is megírta, de az titkos -, elküldte a francba Kunhalmi Ágnest és Tóth Bertalant, majd nemes egyszerűséggel közölte: a megújulás jegyében fel kell számolni az egész MSZP-t.

Így kapásból ez egy roppant szimpatikus ötletnek tűnik. Persze felmerül, hogy ezzel miért tetszettek vagy három évtizedet várni, de hát jobb későn, mint soha. Az igazi baj azonban az, hogy Szanyi kapitány rögtön újra is nyitná a boltot. Új névvel, új logóval.

Szanyi Tibor úrelvtársai, többek között nagy példaképe, Horn Gyula ezt már 1989 októberében eljátszották egyszer. Az MSZMP-ből kivették a munkás szót – nem csak a kifejezés nyelvtani, hanem tényleges értemében; a dolgozó ember onnantól puszta kihasználandó szavazó lett számukra -, kidobták az addigi ideológiát, de vitték az „értékeket”. Avagy, ahogy Szanyi most a Magyar Narancsnak fogalmazott: a pártban meglévő „használható elemeket”. 

Ez akkor a pártvagyont, most a választási eredmény után járó állami százmilliókat jelenti. De a jó káder marad, nem vész el, legfeljebb átalakul. 1989-ben a vezérek egy része egyenesen ment az új párt „demokratikus” elnökségébe. Egy kongresszusi szavazástól megvilágosodtak, és nyugati típusú szociáldemokraták lettek.

A többiek is felesküdtek a magántulajdon mindenfelettiségére. Mármint amennyiben ez saját tulajdonukra vonatkozik. Az MSZP új ideológiája szerint a köztulajdon az valami olyasmi lett, amit a gazdasági világba átigazolt szegfűs-báróknak meg kellett szerezniük. Gyurcsány és társai meg is gazdagodtak.

Képviselt az MSZP bármikor baloldali értékeket? Ugyan, az csak duma volt. (A nemzetben gondolkodás értelemszerűen még az opció szintjén sem merült fel.)

Gondolhatjuk azt, hogy harminc év alatt felnőtt egy új generáció, ők mások lettek. Csak kérem, ezek az „ifjú titánok” a párt emlőin nevelkedtek, a „régi gárda” módszereit tanulták meg.

Akik meg eljutottak a „civilizált Európába”, azok átvették a nyugati szociáldemokraták új értékrendjét.

A baloldaliságuk már nem dolgozói jogokról, nyolc óra munkáról, pihenésről, szórakozásról szól. Nem sztrájkjogról, szociális ellátásról, bérharcról, a munkavállalók helyzetének javításáról.

A modern művelt szociáldemokrata – saját pénztárcáján túl – elsősorban a kisebbségek jogaival foglalkozik. Ezen természetesen nem a baszkokat, urambocsá’ a kárpátaljai vagy erdélyi magyarokat értjük – ezek soviniszta tételek! Az igazi, a védeni való, az a szexuális kisebbség.

És a migránsok. Európa jövője és géntartaléka…

Szóval, így vagy úgy, érdekes párt lesz ez az „új” MSZP, akár Szanyi nyugati szocdemsége, akár Kunhalmi cukisága diadalmaskodik.

Egy biztos nem lesz: baloldali, tisztességes és hiteles.    

Az a vonat már bizony elment, úrelvtársnők és úrelvtársak…

  

fotó: PS-montázs