Újabb szenzáció Őcsényben!

 

Őcsény, a „magyar fasiszta falu” újra a világlapok címlapjain követel helyet magának. A minap ugyanis nemzetközi hőlégballon verseny ért véget a település határában, és láss csodát, a hét nap alatt egyetlen idegengyűlölő őcsényi sem kapta elő vadászpuskáját. Sőt, még a külföldi „léggömböket” sem szúrták ki! A demokratikus média elképedve áll a történtek előtt.

 

Immár a 28. Nemzetközi Szakmai Ballontalálkozóra került sor szeptember 30-a és október 7-e között Őcsényben. Jöttek csapatok határon innen és túlról, magyarok és külföldiek is. A találkozó rendben le is zajlott, legfeljebb az időjárás zavart be néha-néha.

Mi történhetett? Nyugalom Őcsényben? Amikor már az égből is idegenek szállnak? Hát hogyan reagál erre egy xenofób, ős-kuruc fasisztákkal lakott falu?

A Helsinki Bizottság, az Amnesty International és a Migration Aid híreink szerint külön utazási keretet is biztosított a nemzetközi sajtó munkatársainak ennek feltárására, a pesti Soros-plakát nézegetés után napidíjukra is érkezett önkéntes plusz támogatás.

A nemzetközi demokratikus média komolyan vette a feladatot, már a falu határában megrohantak egy tűzifát fuvarozó kocsist. A villanó vakuktól és arcába nyomuló kameráktól meglepődött Gerzson bácsi erre a kisbaltájára helyezte a kezét, rá ne essen véletlenül valakire a nagy ismerkedésben. A demokratikus sajtó érezte, nem hiába jött. Itt tényleg szélsőséges megnyilvánulásokra lehet számítani. Miután kicsit lenyugodtak a kedélyek, a jogvédő szervezetek által biztosított ifjú tolmács segítségével kezdték el faggatni az öreget.

– Kedves Magyar Vénember! Mi a nemzetközi demokratikus sajtó vagyunk. Ezért kérdezzük most: miért van magánál gyilkos fegyver?
– Mit akarnak az urak?
– Mire készül azzal az emberélet kioltására alkalmas eszközzel?
– A kisbaltával? Gallyaztam vele eddig is, és még fogok is.
– Ahh! Szóval Ön, Kedves Vénember, ezek után is folytatni akarja erőszakos tevékenységét?
– Hát, a gally nem jön le magától a fáról.
– Ön tehát nem csak embereket fenyeget, hanem a természet ellen is használja ezt a fegyvert? Kedves vénember létére? Erre az Orbán Viktor hergelte fel?

A derék fuvarosnak ekkor lett elege a dologból, a lovak közé csapott, és dolgára indult. Miközben azon mélázott, hogy ez a „nemzetközi demokratikus sajtó” még azoknál is hülyébb, mint akiket az elmúlt hetekben hordott ide Pestről a szél.

A külföldi újságírók továbbmentek, miközben kísérőjük elmagyarázta, hogy az Orbán-kormány a migráns-ellenes kampányába a zöld szervezetek elleni erőszakos fellépést is beleszövi. A tudósítók együtt rémültek vele, amikor egy arra kerékpározó néni került a látótérbe. A „demokratikus jogvédő” az előző tapasztalatokra hivatkozva javasolta, hogy a nép egyszerű gyermekét ne izgassák fel azonnal politikai kérdésekkel, kezdjenek civil témákkal.

– Kedves Magyar Vénasszony! Örül annak, hogy már szabadon biciklizhet a faluban? Ilyen ugye, amikor a mindennapokban szembesül az Európai Unió előnyeivel?!

Jolánka néni riadtan a frissen beszerzett biciklizárhoz kapott. Erre eddig sohasem volt szükség Őcsényben, de amióta ide jár ez a sok városi tróger faggatózni, az ember lánya nem tudhatja. Megilletődöttségét látva – „a Fidesz megfélemlíti az embereket”, súgta a tolmács – behízelgőbb, együttérző hangnemre váltottak. Ehhez főleg egy amszterdami újságíró értett nagyon, később büszkén mesélte, hogy a módszert már saját parasztjain is tesztelte: az egyszerű, csak a nép mindennapi problémáit kell megérteni.

– Ne ijedezzen, Kedves Vénasszony! Mi is szeretünk biciklizni! Nekem három is van, mindenféle tevékenységre. Sőt, otthonra most vettem egy Trakstand Mark 3-as edzőgörgőt is. A néni milyet használ?

Jolánka néni erre inkább nem mondott semmit. Sőt, arra sem tudott válaszolni, hogy szabadidejében mindig biciklizik-e, és, hogy szerinte van-e összefüggés a kerékpárutak szélessége és a veszélyben lévő magyar demokrácia között. Ő egész élete során azért használt kerékpárt, mert praktikus volt: téeszbe, boltba, templomba, és hát igen, temetőbe is. Újságírók ellen mondjuk még nem használta, de csak félreugranak, ha elindul…

Félreugrottak. Az amszterdami kolléga sajnálkozva nézett össze berlini kartársával: hát igen, a diktatúrákban az emberek zárkózottá válnak. Ezt tapasztalták Irakban is Szaddam idejében. Pedig az milyen kedves ember volt Orbánhoz képest! Még italt is küldetett nekik a szállodai lakosztályaikba, amikor Bagdadban tártak fel tényeket. No, de ideje volt folytatni a riport-túrát. Főleg, hogy pesti kísérőjük felhívta a figyelmet egy békésen farigcsáló kiskamaszra. Gyorsan összesúgtak, összébb zárták soraikat – a gyerek kezében bicska volt! De azért van bátorság a demokratikus oknyomozóban, merészet kérdeztek:

– Kedves Magyar Kisgyerek! Te szúrtad ki a menekülteket védő panziós bácsi autójának kerekeit?

Bazsi érdeklődve nézett fel. Hogy ez neki eddig nem jutott eszébe? A „panziós bácsi” autójának közlekedési szokásai ugyanis mindig zavarták, ahogy apja egyszer mondta: „úgy jár-kel itt, mintha ő sza..a volna fel a csillagokat az égre!” Bazsi az elmúlt hetekben már találkozott újságírókkal, egyiküket sikerült is levennie öt rugóra azzal, hogy saját személyiségét kölcsönözte a „szeretem a migráns gyerekeket, annyira rossz, hogy nem ismerhettem meg őket” mondathoz. A mostani külföldi projektben még több fantáziát látott.

– Nem én voltam, de csak kérdezzenek a bácsik. A végén még én is lehetek. Ja, és tudok egy sérült kiskutyát is hozni fényképhez, extráért.

A demokratikus média elégedetten sóhajtott fel. Megvan, amit kerestek, gyerekszáj kell a megható riporthoz. Listájuk meg volt arról, mit akarnak hallani.

Bazsi lelkesen tájékoztatott is, a minap látott egy holokauszt riportot a History Channelen, így naprakész információkkal láthatta el a szabad sajtót. Mesélt arról is, hogy ő a demokrácia emlőin akart felnevelkedni, de a faluban újra megjelent a klerikális reakció. „Semjén bácsi?” – kérdezte lelkesen egy norvég újságíró. Ötven euróért Semjén bácsi lett.

Aztán az udvarból kijött Bazsi édesanyja, ifjú hősünk egy tapasztalt mozdulattal kitért a száguldó tockos elől, és beszaladt a házba. Az asszony meg nem egészen europer módon közölte a demokratikus közvéleménnyel, hogy, hol, kivel és mivel szórakozzanak. S legközelebb mikor jöjjenek Őcsény közelébe… És ez vonatkozik a jogvédőkre, a kéretlen migráns-mentőkre és üdültetőkre, valamint mindenkire, aki el akarja magyarázni, miképpen kell neki élni, gondolkodnia!

A nemzetközi médiában ekkor felmerült, hogy elmennek a ballonosoktól is anyagot gyűjteni a helyiek fasizmusáról, de azt jogvédő kísérőjük nem tanácsolta. Saját tornaórai tapasztalataiból tudta, hogy a sportolók hirtelen haragú emberek, és nehezen tűrik a „magafajtát”.

Majd mesél inkább még ő, miről írjanak a kollégák. Meg Pesten, a bulinegyedben megismerhetik azt is, hogy van még demokratikus Magyarország.

 

Fotó: mischieflabas.co.uk