Soros lila forradalma?

 

Szépen teljesítettek a „demokratikus erők” május elsején: Botka ingyen pénzt, Gyurcsány olcsó bosszút hirdetett, Vona meg bemutatta szociálisan érzékeny piros pulcsiját. S mindezt hiába. Estére kiderült, George Soros a Momentumot választotta.

 

Ez a cikk egy mókás kis paródiának indult eredetileg. Aktuális május elsejei beszámoló ugye: sör, virsli, Rolex-óráját a gazdagok megsarcolása jegyében luxus-dzsipjében hagyó Botka Laci. Mert hát derék baloldali ingujjban hirdet programot, és hogy nézne már ki a karján egy milliós óra? Főleg, ha kihagyta vagyonbevallásából az óriás terepjáróval együtt…

Írtam volna hosszan ironizálva Gyurcsány városligeti vinnyogásáról, amikor visszavágást hirdetett a „diktátor” miniszterelnök ellen! Amikor ide-oda vetve arcszerkezetét, igyekezett meggyőzni a szocialista párttól elorzott „nagymamáit”, hogy ő bizony legyőzi Orbánt.

És igen, Vona Gábor is bőven érdemelt volna pár betűt a tervezett cikkben. Annyira csinos volt azon az óbudai majálison: fehér ing, zöld nyakkendő, piros pulcsi. Mint egy akciós ravioli-reklám. Annyira meg akart felelni a nagyszerű demokratáknak, hogy abba még újonnan szerzett néppártisága is belesajgott.

A maradék libbal aprólékot most hagyjuk, ők azért méregették ádázul egymást egész nap a Városligetben, hogy melyikük „civil alapítványának” eshet értelmezhető morzsa a „nagy szponzor” asztaláról.

Ez annyira nyugis és jellemző lett volna…

Aztán estére kiderült, George Soros a Momentum Mozgalmat választotta. S innentől, Kedves Olvasó, ez a cikk nem lesz egy vidám írás.

Tegnap Budapesten hivatalosan is elindítottak egy „színes forradalom” projektet. A „belvárosi forradalmárok” egy magukhoz illő színt választottak: a lilát. Ez pöpec, mert ennél fényesebb az uniós kék sárga-csillagos, és köze sincs a nemzeti színű ósdihoz. Azt legfeljebb hurcolják magukkal alibinek. A lila szín azért is jó, mert hajaz a szivárványszínű demokratára…

Lila: ez a Momentum Mozgalom új színe. A zászlón két felemás hasáb, ez a jelkép, ez arra utal, hogy ők kiverik a diktatórikus Orbán-rendszer alól a téglákat. Mint ahogy sikerült kiverniük a budapesti olimpia alól is, erre ők roppant büszkék, mert ez egy szép, országépítő munka volt.

Lilás zászló, szép zászló, fogni való zászló. Fekete-Győr András úgy vitte ezt a zászlót a Szabadság tértől a Hősök teréig, úgy… Demokrata szem nem maradt szárazon. Ha ezt Leni Riefenstahl látta volna, akkor újraforgatja az 1934-es nürnbergi náci pártkongresszust megörökítő „Az akarat diadala” című filmjét.

Felemelő pillanat volt az is, amikor ezt a sápadt-lilát a Hősök terén felállított óriásszínpadra vitte. Nem akármilyen volt az ám! Michael Jackson hetekig üvöltözött anno producerekkel, hogy legyen ilyen hangosítása, ilyen kivetítője, legyen ilyen méretű színpada a fellépésnek. Honnan a pénz erre? Ez nem demokrata kérdés!

Meg hát volt válasz is: ne vegzálják már azokat, akik őket, a lilákat „vendégül látták, támogatták”.

Az alvezérek ezután hangulatot teremtettek, bevett marketingfogás. Hitler nagy beszédei előtt is Göbbels melegítette be a barnaingeseket. Fekete-Győr András természetesen nem náci, azt most tréül fizetik Brüsszelben. De a marketing – az marketing. Fasiszta trükk is belefér, ha bejön, max utána „antifasisztáskodunk”.

Fekete-Győr András az elmúlt hetekben kiszállt a magyar közéletből. Pihentették, Marcika-féle hülyegyerekekkel vitették el a tüntiket. Andrist képezték. Megcsinálták a gesztust, a modort, a felcsattanást, a hanglejtésből feltámadó tisztalelkű dühöt.

S Andris beszélt. Mit beszélt, most már üvölteni is tudott, kezét emelte görcsbe. Mussolini-minta; felvetett áll, dicsően alázó tekintet. Újítás a divatos arcszőrzet, se nem szakáll, se nem borosta, de a píárosok azt mondják, most trendi…

Fekete-Győr András kezében ott volt a papír, de csak azért, hogy ne remegjen. Vagy csak néha, mert az érzelmekre is kell játszania, spontánul.

„Eleinte egyedül voltam és tehetetlennek éreztem magam. Aztán egyre többen lettünk, megalapítottuk a Momentumot és éreztem, hogy közösségben erősek vagyunk. A tehetetlenséget felváltotta a cselekvés ereje”.

De megható! Könnyezik a Kedves Olvasó? Tartok tőle, van egy még kiábrándítóbb hírem. A szöveg demokrata hanyagságból sajnos már a beszéd idején ott volt a Momentum honlapján. Így a következő mondat is: „Ott voltunk Londonban, Brüsszelben, Berlinben, az egész világon és most fordul a kocka: nem a külföld szívja el az értékes tudást, hanem MI-HOZZUK-HAZA”.

A nagybetű nem az én kiemelésem, ők hagyták ott, a terv szerint, ha odaér Andris, akkor kell önkéntelenül ordítania. Hát van itt kiképzés, gyerekek!

Tudják, hogy folytatódik a beszéd? „Hazajöttünk, hogy megvalósítsuk azokat a jó példákat, amiket külföldön láttunk”. Ide jön a betervezett tapsvihar és ováció. Jött is.

Kimaradt persze Belgrád, Tbiliszi, Kijev említése. Pedig megismerték, megtanulták. Soros vérrel vett „demokráciáit”. A módszert. Kipróbálnák Budapesten?

Fiúk-lányok, én azt készséggel elismerem, soha életemben nem jártam olyan tanfolyamokra, amilyenekre Fekete-Győr András. S az elmúlt majd három évtizedben megtanultam azt is, hogy a pesti demokráciának van ilyen, meg olyan árnyalata.

Azonban a Ti nyíltságotok, őszintén megmondom, lenyűgöz. Soros eddigi színes forradalmai undorítóak és érték-gyalázóak voltak. De még engem is meglep, ahogyan a Momentum Mozgalom elnöke nyíltan kimondja, hogy kinek a segítségére számít: „Ha nagy cégnél dolgozol (…), ha reggeli rádiós vagy, és pontosan tudod, hogy így hová tartunk, akkor beszélj!” A követendő szakmák között ott van még a gasztroblogger, a youtube-sztár, vagy épp a megfelelő konzervatív értelmiségi is.

Gazdálkodó, gyári munkás, szupermarket eladója, kisvállalkozó, mérnök, tanár, orvos vagy éppen nyugdíjas és diák… Ilyesmi nincs a Momentum Mozgalom támogatandó „elit listáján”.

Tudjátok srácok, kezd ez már nagyon soknak lenni…

Mi lenne, ha kérnétek fatertól extra zsebpénzt a mi szórakoztatásunk helyett?

 
Fotó: Horváth Péter Gyula /PestiSrácok.hu