Versaillesi béke, remake
4Félelmetes humoruk van az európai „nagy államoknak”. Újra Versailles-ban kellett leülniük Európa dolgait megbeszélni. Hát ez a múlt század elején is annyira sikerült.
Jó a konyha.
Van rosszullétig szarvasgomba, libamáj és bélszín. Versailles kastélyának konyháját mi más jellemezné lefejezett királyokon kívül?
Miért is ne ide jöttek volna össze Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország vezetői megbeszélni az Európai Unió dolgait.
Tehát leült Angela Merkel, Francois Hollande, és a másik kettő, akiknek a megemlítésével nem fárasztanék fölöslegesen senkit, mert az első kettő igényeit szolgálták ki. És eldöntötték Európa sorsát.
„Az egység nem jelent egyformaságot. Ezért szorgalmazom, hogy az együttműködéseknek legyenek új formái, új programokkal, amit differenciált együttműködéseknek nevezünk” – mondta Francois Hollande.
„Differenciált együttműködés” – hát ennél pofátlanabbul nem igen mondták ki az emberiség történetében, hogy aki nem német és francia vezető, az fogja be száját. És ha kellően lelkes tegyen lakatot saját nemzetére is.
Mert ez az egész történet erről szól. A német kancellár és a francia elnök leült két kibiccel, hogy eldöntse az Európai Unió összes tagjának sorsát.
Nem lehetett ott Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia egyetlen képviselője sem.
Ha a Kedves Olvasó nem tudná, az Európai Uniónak van mottója is egyéb fölöslegességek mellett. Muszáj szó szerint idézni: „A jelmondat egyrészt a béke és a jólét megteremtése érdekében létrehozott Európai Unióra, másrészt a kontinenst gazdagító kulturális, nyelvi és hagyománybeli sokszínűségére utal”.
Most ez Németország kancellárja és Franciaország elnöke szerint úgy változik, hogy csak néhány országnak jár a „béke és a jólét”, a többiek meg fogadják el, hogy a „kontinenst gazdagító kulturális, nyelvi és hagyománybeli sokszínűségének” lealázott részére születtek.
Tetszik érteni?
És az, hogy mit ehetünk, csak ezután jön…
2017-03-07 @ 08:50
A lényegben – sajnos – fájdalmasan igazad van.
2017-03-07 @ 09:29
Egalité – Fratelité – Praliné !
Ennyi.
Kifelé az Unióból !
2017-03-07 @ 13:21
Unió nélkül semmik lennénk. Pontosabban porszemek az Orosz birodalom alfelén. Az Eu-ellenes lázítás ellentétes az ország érdekeivel.
2017-03-07 @ 13:26
A legnagyobb hiba a naivságunk volt, hogy elhitettük magunkkal azt, hogy ha belépünk az Unióba a nagy nyugati országok egyenrangú félként fogadnak bennünket. Mikor a belépés történt akkor már igen sokan egy egy rövid időre betekinthettünk nyugat Európába, személyesen láthattuk, hogy ott milyen az élet és elhittük, hogy ha belépünk mi is ilyen színvonalon fogunk élni. Ebből az álomból ébredezünk most már évek óta és ez az ébredés igen keserű. Lassan kezdünk rájönni, hogy nem emberségből, vagy Uram bocsá szívjóságból vettek fel minket kis országokat akik hetven évi Szovjet elnyomás és bezártság után azt hittük eljött a szabadság, végre mi is hasonlóan élhetünk mint nyugat Európa. Mostanra rá kellett jönnünk, hogy csak arra kellettünk, hogy kihasználjanak. És nálam hozzáértőbbek magyarázatból lehet tudni milyen ördögi körben jutnak vissza Európa “jóságos” országaiba az E. U. által nekünk adott pénzek.. hogy valójában vajmi kevés anyagi haszon az ami itt marad, és e csekély haszon ellenében elvárják, hogy minden ami az ország belügye csupán az ő belegyezésükkel történhet. Magyarul egyik diktatúrából átléptünk egy újabb diktatúrában , csak ezt nem ismeri el senki, megjátsszák jóakarót, de mögötte semmi jó nincs csak a kihasználás.