Botka madám placcot árul

 

Botka László tegnap kerítőnek állt, hat „demokratikus leánynak” ajánlotta fel, hogy futtatja őket. A szocialisták reklámarca immár nem programokról egyeztet, hanem egyszerűen parlamenti helyeket kínál az ellenzéki vezéreknek, ha elfogadják őt madámnak. Az MSZP a politikai prostitúció új szintjére lépett.

 

A Magyar Szocialista Párt vezetése átvágta a demokratikus ellenzék gordiuszi csomóját: immár nem elvekről és eszmékről egyeztetnek, hanem arról, hogy ki kerülhet be biztosan a Parlamentbe. Botka tegnap nagy garral beharangozott együttműködési terve mindössze ennyi: álljatok be az MSZP mögé, és cserébe pártjaitok vezetői kapnak biztosnak tűnő parlamenti helyeket. Ez aztán az értékalapú demokratikus összefogás!

Kérem a Kedves Olvasót, ezt nagyon pontosan értse: immár nem programokról egyeztetnének a nagyszerű demokraták, nem arról, hogy mit és hogyan csinálnának az országban, ha hatalomra jutnának. Az alku tárgya már csak a parlamenti szék, a csácsi fizetés négy évre.

Már nem oktatásról, egészségügyről, munkahelyteremtésről, vagy akár csak a paksi atomerőműről van szó. Az részükről nem érdekel senkit. Csak az fontos, hogy tovább élősködjenek az adófizetők pénzén. Botka László az MSZP vezéreivel együtt tegnap egyszerűen jól fizető placcot kínált a többieknek. Hogy ez a magyar Parlament, hát istenkém, a Rákóczi tér már túl retró lenne a progresszív demokratáknak. Türelmi zónában meg nagy a konkurencia…

Az, hogy az MSZP stricit akar játszani „kormányváltó partnereivel”, az végül is nem meglepetés, hanem a gondolkodásmódjuk természetes velejárója. Az sem újdonság, hogy a partnerek erre miképpen reagálnak.

Demokratikus Koalíció: Ha Gyurcsány jó placcot kap, listán van, minden ok. Ha Gyurcsány nincs listán, semmi sem ok. A demokrácia nem játékszer, elvtelen alkukba nem megy bele a párt.

LMP: Most „no comment”. Hadházy Ákos társelnök szerint lesznek „egyezségek, szövetségek a pártok között, de azok valószínűleg nem a sajtón keresztüli üzengetés hatására születnek majd”. Magyarán előbb politikai szobára mennek, utána megkérdezik Ron Werbert, hogy szerinte milyen volt az aktus, aztán eldöntik, hogy mi hoz többet a konyhára.

Momentum: Hétfő van, vazze! Nehéz volt a hétvége, szerda felé érdeklődjetek, akkorra lesz talán valaki nyilatkozó. Vagy várjatok, valaki felébredt. Tehát az álláspontunk: most van zseton bőven, kit érdekel Botka?

Együtt: Igen vagy nem, esetleg talán. De nélkülünk nem lehet összefogás. Mi vagyunk az összefogás motorja. Sőt, mi szeretünk a legjobban összefogni! Ezért három biztos befutó hely kéne. De jó kettő is, ha önkormányzati választások után kapunk sportállást négyen. Meg jó bármi, csak adjatok valamit…

Liberálisok: Hogy mit? Már rég szóltunk, hogy okés. Fodor Gábor parlamenti mandátuma nem kérdés, a szabadelvű világ e nélkül elsatnyulna. Eddig is, ezután is elkötelezettek vagyunk a placcunk mellett.

Párbeszéd: Egy kemény, elvszerű, értékorientált és lelkes, az új rendszerváltásért elkötelezett „ha” a válasz. Ha Karácsony Gergely megtarthatja zuglói állását és ott lehet a közös összefogási fotó belső részén, akkor természetesen tárgyalunk bárkivel, bármiről.

Pillanatnyilag ez a nagy, demokratikus, ellenzéki összefogás.

A vasárnapi német választások után a helyi szociáldemokrácia történelmi mélypontjáról írtak az újságok. A Magyar Szocialista Pártnak egy nap és egy választás sem kellett hozzá, hogy alulmúlja őket.

Ehhez csak gratulálni tudok… Schulz után Botka a szocdem szánalom új mértékegysége.

 

 

Fotó: index.hu