Tüntizők, hagyjátok békén a szobrokat!

 

New York demokrata polgármestere Kolumbusz Kristóf szobrának ledöntését fontolgatja. Ugyanis Amerika felfedezője sokak szerint megosztó figura. Vajon a pesti ifjú tüntizők is átveszik ősszel az amerikai demokrata kampány-receptet?

 

A történet ugye a virginiai Charlottesville-ben kezdődött, ahol a demokrata városvezetés úgy döntött, hogy eltávolítja Robert E. Lee konföderációs tábornok 1924-ben állított szobrát. Mivel, hogy a hadvezér a „rossz oldalon” harcolt az amerikai polgárháborúban, és támogatta a rabszolgatartást.

Jöttek demokrata tüntetők, meg kerítettek neonáci ellentüntetőket is, egy nő meghalt. A fasiszta kártyát így minden okkal ki lehetett játszani. S mivel Donald Trump azt nyilatkozta, hogy nem örül a Lee szobor ledöntésének, ő lett a főfasiszta.

Baltimore-ban a Charlottesville-i eseményekre reagálva egy éjszaka alatt eltávolították a konföderációs emlékműveket, mondván, „meg kívánják előzni az ehhez hasonló zavargásokat”.

Most ugyanezt a játékot akarja New Yorkban eljátszani Bill de Blasio demokrata polgármester. Novemberben ugyanis választások lesznek a városban, valamivel fel kell kavarni az állóvizet, elfedni a hibákat. No, meg ha Trumppal még komolyabb konfliktusba kerül, akkor az összetartja a demokrata szavazótábort.

Blasio ezért felvetette, hogy el kell távolítani Kolumbusz Kristóf manhattani szobrát. Az emlékművet még 1892-ben állították Amerika felfedezőjének. Gondolhatnánk, Amerikában ez csak természetes. Ám a demokraták szerint Kolumbusz megosztó személyiség, főleg a karibiak szemében.

Ebből a logikából kiindulva Washington és Jefferson is megosztó, sőt, tulajdonképpen az összes történelmi személyiség kapcsán lehet pozitív és negatív érzelmeket előhívni.

Szerény véleményem szerint a szobrokat alapvetően békén kell hagyni. Persze volt már a történelemben számos döntögetés, amelyeket bőven lehetett indokolni. Csakhogy akkor háború, avagy forradalom volt. Most tudtommal nincs ilyesmi Amerikában. De nálunk sem.

A szobordöntögetés alapvetően azért is értelmetlen, mert attól még a múlt nem változik meg. Tudom persze, hogy trendi dolog folyamatosan újraírni a történelmet, de még ettől sem változik az, amit megtörtént. Meg aztán minden nemzetnek vannak ilyen vagy olyan pillanatai, ezeket lehet így vagy úgy megítélni, de attól az még közös múlt.
De mint fent jeleztem, ebben a történetben nem a szobordöntögetés etikai része a lényeges.

Ez egy új kampánytechnika. Egyfelől azért, hogy tovább módosítsa a támogatók tudatát, immár előírva azt is, hogy miképpen gondolkodjanak a történelemről. Másfelől, mert igen látványos, lehet rá mozgósítani. Úgy tenni, mintha valami nagy, szép és lényeges dolog részesei lennének.

A demokratának Amerikában azon kívül, hogy Trumpot utálni kell, nincs igazi üzenete, ami érdekelné az embereket. Magyarországon ugyanez a helyzet Orbán Viktor ellenzékével.

Balhé kell, valami olyasmi, amitől ő lesz a „nagyobb rossz”, ami miatt nagyon össze kell fogni ellene. Ezt az idei tüntiken már megpróbálták, de a rendőrök hihetetlen higgadtságának köszönhetően eredménytelenül.

Ősszel, mint tudjuk, újra akarják kezdeni. A tervek szerint lesz marha nagy civil ellenállás, de hát valljuk meg, a kormány attól aligha bukik meg, ha három hülyegyerek ülősztrájkot kezd egy állami intézmény előtt. Épületet elfoglalni meg azért igen melós dolog. Még beleizzad az ember, abból meg őszidőn akár megfázás is lehet, egy igaz demokrata nem kockáztat ilyesmit.

Szobrot döntögetni viszont az amerikai példák nyomán igen tetszetős tevékenységnek tűnhet. Főleg, ha valaki a tengerentúlról ennek technológiáját is megismerteti velük, eszközt is finanszíroz. Hogy milyen szobrot? Hát azt majd eldöntik, valami demokratikus sérelmet bárki és bármi ellen találnak.

Így lesz? Őszintén remélem, nem. A szobrok semmiről sem tehetnek, és a múlt is megváltoztathatatlanul a miénk. A hülyegyerekek meg próbáljanak inkább választást nyerni, ha már ennyire progresszívek és demokraták.

Fotó: blackchristiannews.com