Ron Werber újra Pesten játszik

18

 

Budapesten tárgyalt és tájékozódott Ron Werber, az MSZP korábbi izraeli kampány-guruja. Találkozott Gyurcsány Ferenccel és Botka Lászlóval is, utóbbival együtt is ebédelt. Mi lehetett a menü?

 

Ron Werber aranyosan nézett Botka Lászlóra. Mindig kedves fiúnak tartotta, 2002-ben, 2004-ben és 2014-ben is találkozott vele. Megfigyelte, hogy kicsit csámcsog, ha lazacot eszik, de ettől még bőven lehet miniszterelnök-jelölt. Kérdezte:

– Jól mennek a dolgok, László?
– Persze Ron, minden tökéletes.
– László, én nem a felesége vagyok!
– Hát akkor Ron, bullshit az egész! Szóval ku…a nagy a sz.r!
– Velem megoszthatja, László. Mi a baj?
– Molnárék lepaktáltak Gyurcsánnyal, a nép meg nem akar rám szavazni!
– Melyik nép?
– Hát a magyar nyilván, mit nem ért, Ron?
– Maga mit nem ért, Kedves László? Honnan kapnak pénzt?
– Hát ugye ez komplikált kérdés. Ugye ott vannak a tagdíjak…
– László!
– Voltam Brüsszelben… Soros is ott volt…

Itt egy kicsit megszakadt az ebéd melletti beszélgetés. Werber telefonált, információkat ellenőrzött. Rendelt közben egy gulyáslevest és egy túrós csuszát is.

– László! Nem csak maga járt Brüsszelben. S Soros se csak akkor volt ott, amikor maga!
– De Ujhelyi Pisti azt mondta…
– Ujhelyi Pisti is aranyos srác, de most komoly dolgokról beszélünk! Magánál a pénz?
– Is.
– Mennyire is?
– Hát úgy nem eléggé. A Molnáréknál is van, meg Gyurcsánynál.
– Akkor maga tulajdonképpen mit szeretne, Kedves László?

Itt Botka töprengett el. Miniszterelnök? Szegedi polgármester? Megkérdezze a feleségét? Vagy rendeljen egy Unicumot? Kissé kétségbeesetten tekintett vissza Werberre:

– Mi legyek?
– Na látja, László, nem ostoba fiú maga!
– Akkor?
– Akkor lehet miniszterelnök-jelölt, ha odafizetjük a kisebbik pártokat is, de Gyurcsány akkor is ott lesz!
– Azt nem szeretném!
– László! Nem szeretne esetleg inkább desszertet rendelni?

Botka elkezdett keresgélni a palacsinták között. Werber ekkorra már végzett a gulyással és a csuszával. Ízlettek. Ezek bevált menük voltak, mit válogasson? Felhívta Gyurcsányt, hogy éppen ráér-e. Ráért.

– Ronny! Aranycimbora, de régen láttalak!
– Ferencem! Tudod, hogy mennek a dolgok. Az ember egyszer itt, egyszer ott.
– Netanjahu ezt jóváhagyta?
– Kedvelem az éles eszedet, Ferenc. Nem Netanjahu fizet. Talán éppen ellene fizetnek. Meg az Orbánotok ellen.
– Értem a finom célzást. Botka?
– Szerintem már átvertétek Molnárral. Bele fog nyugodni. Nem lesz persze olcsó.
– Beletuszkoljuk ezt is a közös költségvetésbe. Mennyire nem olcsó?
– Ha marad miniszterelnök-jelölt, és támogatjátok majd Szegeden, aprópénz. Ha mást teszünk a helyére, több kell.
– Megoldható.

Ron és Ferenc összemosolyogtak. Mindig is értették egymást. A kapcsolati hálójukkal is tisztában voltak. Gyurcsány azért biztos, ami biztos alapon megkérdezte, hogy Hillary jól van-e. Ron erről is tudott friss információkkal szolgálni. Ferenc cserébe elmesélte, hogy mi van Medgyessy Péterrel és Lendvai Ildikóval. Ezután a DK elnöke csak a szokás kedvéért megkérdezte:

– Milyen kampányban gondolkozol, Ronny?
– Meglepetést okozunk!
– Azaz?
– Nem leszünk gyűlölködőek és agresszívak!
– Nem személyeskedünk, nem járatjuk le Orbánt, nem alázunk egyes választói csoportokat?
– Ez nem a mi stílusunk, drága Feri!

Ron és Ferenc élvezte egymás humorát. Gyurcsány ezután feltárcsázta Botkát, biztos volt benne, hogy a Laci ezúttal lelkesen veszi fel a telefont. Mert sok ideje nincs már felvenni, ha jó alkut akar. Értéke percről-percre csökken…

Mert hát baloldali értékek megvalósításáról van itt szó, ugye?!

 

Fotó: vkphoto