Juncker pere

13

 

Per kezdődött tegnap Luxemburgban. Amelyben Magyarország és Szlovákia meg merte jegyezni, hogy nem akarunk kötelezően migránst befogadni. Az EU vezetése azonnal ellenünk támadt, hét tagállam nevében képviselve egész Európát.

 

Ma igazán jó hangulatban keltem. Sütött a nap, újra kinyitott a csepeli strand, nem nagyon hittem, hogy bármi komoly problémával kell szembenéznem. Olyan tavaszi kellemesnek tűnt ez az egész.

Ekkor hívtak! Remegő hanggal értesített barátom: Luxemburg el akarja ítélni Magyarországot! Őszintén megmondom, nem tudtam hova kapni rémületemben. Most akkor mi lesz?

Gyorsan elrohantam a számítógéphez. Érdekelt az az információ, hogy Luxemburg hány páncélos hadosztályt küld Magyarország ellen? Az is felmerült, hogy Luxemburgnak egyáltalán mi köze van hozzánk?

Aztán kiderült, hogy Luxemburgban van egy uniós bíróság, ahol rólunk hoznak döntéseket. Hogy miért nem lehet az összes ráérő uniós bürokratát egy városba összesűríteni, azt sohasem értem meg. Rossz a demokrácia-mércém, gondolom.

De üsse kavics, ha a brüsszeli és strasbourgi irodákban nincs kapacitás, hát vigyük máshova azt a bíróságot. Ha az Európai Bizottság elnöke Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, akkor tuti, hogy ez jó döntés.

Félreértés ne essék, Juncker úr még nem volt uniós vezető, amikor Luxemburgba helyezték az ügyintézést. Akkor Juncker úr luxemburgi kormányfő volt még, személyes korrupciós ügyekben időzve. Akkor akadályozta meg az adóelkerülés ellen tervezett európai uniós lépések meghozatalát.

Erről mind a mai napig se Brüsszelben, se Strasbourgban, se Luxemburgban nincs per. Erről úgy elfeledkeztek, mintha nem is történt volna semmi – nem is igen vizsgálták az ügyet, minek? Egy kis „adóelkerülés” jól jött már itt is, ott is…

Luxemburgban egy másik per van. Azt Magyarország és Szlovákia kezdeményezte, mert független európai országként úgy döntöttek, hogy nem szeretnének kötelezőn migránsokat befogadni. Az említett két országot a lengyelek is támogatták.

A tökéletes uniós jogrend szerint bármilyen vélemény ellen lehet tiltakozni. Ez egy szép dolog, biztos illeszkedik valamilyen esélyegyenlőséget tudatosító brüsszeli jogszabályba. Talán igazuk is van, ha valakinek nem tetszik valaki véleménye, hát szóljon.

Luxemburgban viszont a magyar, szlovák és lengyel vélemény ellen az Európai Tanács és Európai Bizottság sorakozott fel. Értik? Két közösségi szerv, amelynek közösségi véleményt kell képviselnie. Aztán a problémát felfedezve gyorsan odaugrott az ET és az EB mellé Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Görögország, Svédország és Luxemburg.

Meglehet, nem tudok számolni, de biztos, hogy az Európai Uniónak ennyi tagállama van? Amelyek véleményét egy közösségi szervezetnek képviselnie kell? Hét darabot és nem (bruttó) huszonnyolcat?

Akkor ez most hogyan is van?

Mi magyarok, szlovákok, lengyelek vagy bárki nem dönthetünk a saját sorsunkról? Kit akarunk befogadni, kit nem? Hogyan akarunk élni? Az európai szolidaritás az az, hogy néhány tagállam diktál?
Néhány vezető mindenek felett áll?

Hol marad Juncker pere?

 

 

Fotó: diplomaci.blog.hu