Kuss, magyar!

29

 

Szeptembertől valószínűleg nem lehet már magyarul tanulni a kárpátaljai iskolákban, az új nyelvtörvénnyel pedig a „minta-demokrata” Petro Porosenko elnök szinte mindenhonnan kitilthatja a kisebbségi szót.

 
„Húzzá Magyarsztánba, ha magyarul akarsz beszélni!” – közölte egy munkácsi vendéglátóipari egységben meghallva a magyar beszédet e sorok írójával egy ukrán fiatalember pár hete. Hősünk ezt követően kiselőadásba kezdett a „magyar disznókról” és az „orosz megszállókról”. Hazafias fellángolásának hitelességéből némileg levont, hogy közben egy sztolicsnajás üveggel barátkozott. Ráadásul az önkéntes nyelvőr mindezt meglepően jó magyarsággal tette, ami jól mutatja, hogy Kárpátalján óhatatlanul ragad valami az „államalkotó nemzet” fiaira is a kisebbségi kultúrából. Nos, a jelek szerint Kijev most ezt akarja megszüntetni.

 

Kirekesztő nyelvtörvény

 

Ha a parlament sokadik olvasatban elfogadja az új nyelvtörvényt, hozzácsapja „az ukrán nyelvet védő” módosításokat, akkor az országban a kisebbségeknek – a szó legszorosabb értelmében – kuss lesz! Szinte mindenhol: van egy olyan kormánypárti javaslat, amely szerint a kereskedelemben is csak ukránul lehet érintkezni, azaz még a magyar sarki boltosnak is el kell küldenie édesanyját, ha az netán anyanyelvén kérne egy pár virslit. Ukránul kell majd árulnia a sarki kofának is, de a piaci italmérőben sem szolgálnak ki, ha magyarul, oroszul vagy netán lengyelül kéred a felest.

Meglehet persze, ez már sok lesz az Európa felé dübörgő Porosenko-kormányzatnak, és végül visszafogja szélsőséges nyelvművelőit. Azonban abban nem sokan kételkednek Kijevben, hogy az állami és önkormányzati ügyintézésben lehetetlenné teszik a kisebbségi nyelvek használatát. Igaz, persze, hogy Ukrajnában, ha valaki valamit el akart érni, azt eddig sem perfekt ukránjával, hanem a jó helyre csúsztatott borítékjával valósította meg. Az egyszeri ukrán bürokrata egyébként ezekben a kérdésekben tökéletesen nyitott, nincs benne egy csepp kirekesztő nacionalizmus sem, sőt a hrivnya helyett szívesen fogad el dollárt vagy eurót is.

Mert hát Ukrajna három évvel a Majdan, a színes forradalom után rohamléptekben europanizálódik. Azt mondja a Kedves Olvasó, hogy ennek ellentmond a fent idézett törvény? Ugyan kérem, a törvény természetesen nem rekeszt ki senkit, azokban a körzetekben, ahol a kisebbség többségben van, nyugodtan beszélhet magyarul, oroszul vagy akár lengyelül is. Csak hát milyen ez a világ? Kijevben valamiért ezeket a bizonyos körzetek határait úgy sikerült megszabni, hogy a kisebbség mindenhol kisebbségben maradt. Így volt ez a parlamenti választások idején is, amikor a tömbben élő magyarságot adminisztratívan szétszaggatták, így magyar képviselő egyéniben nem juthatott be a parlamentbe.

 

Rákóczi atamán

 

Nagyjából ugyanezek a határok vonatkoznak majd az oktatási intézményekre is. Tehát papíron továbbra is lehet majd magyar nyelven tanítani történelmet és matekot is, ha több a magyar diák, mint az ukrán. Csakhogy, mint írtuk, nem lesz több, pontosabban a kijevi intézkedések miatt egyszerűen nem lehet több. Így várhatóan a következő tanévtől magyar szót már nem lehet hallani a kárpátaljai állami iskolákban.

Mondhatnánk, ott vannak a tisztán nemzetiségi iskolák. Azonban ezekből eleve alig van, azokat is ellehetetlenítik anyagilag. Ráadásul a mostani reform után ott is drasztikusan megnövelik az ukrán órák számát. Természetesen ezzel is csak segíteni akarják a kis lurkókat, hogy nagyobb esélyük legyen érvényesülni a demokratikus Ukrajnában. A „reformnak” köszönhetően azonban a gyerekek se magyarul, se ukránul nem fogják rendesen tudni a tananyagot, szinte lehetetlenné válik, hogy akár Magyarországon, akár Ukrajnában továbbtanuljanak.

Mondjuk, ha mindezek ellenére sikerrel fejezik be az általános- és középiskolát, akkor sincsenek sokkal beljebb. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy az ELTE történelem szakán értékelnék, ha a kárpátaljai diák a felvételijén ókori tételt húzva a Bizánctól az Urálig nyúló ősi ukrán államról kezd el értekezni. Amit persze lehet a kijevi történész-szakma friss felfedezésnek tekinteni, de azt már nehezebb lesz eladni, hogy II. Rákóczi Ferenc tulajdonképpen egy tehetséges ukrán atamán volt.

 

Egyenlő diszkrimináció – Brüsszeli hallgatás

 

Mire fel ez a magyarellenes kampány?
Mi baja van Porsoenkóéknak a magyarokkal? Nyilvánvaló, hogy a párszázezer magyar kárpátaljai nem sok vizet zavar Kijev szemében. A több millió orosz azonban igen, s mivel nagyon demokratikusak, mégsem rekeszthetnek ki csak egy kisebbséget. Kirekeszteni meg azért kell, mert az ország gazdaságát a nullára redukálták – azaz elloptak mindent, ami mozdítható – három év alatt, a lakosság kijózanodott Majdan mámorából, valamivel viszont el kell vonni a figyelmét. Ezért kell fenntartani a háborús helyzetet Donbaszban, Moszkvára mutogatva akkor is, ha egy részeg ukrán katona lábon lövi magát Kalasnyikovjával diótörés közben. Ezért kell a kisebbség elleni kampány, az ukrán nacionalista kártya abszurddá erősítése, a kirekesztő nyelv és oktatási törvények meghozatala. Ha meg nem bírják ezt elviselni: ott a bőrönd, irány a határ! Legalább kevesebb marad a magyarokból, oroszokból, lengyelekből!

Ellentétesek a fenti törvények az ukrán alkotmánnyal? Igen.
Ellentétesek azzal, amit Petro Porosenko két éve a minszki béketárgyalásokon ígért? Igen.
Ellentétesek azzal, amit Kijev az Európai Unió felé vállalt? Megint csak igen.
Tesz valamit akkor Brüsszel? Hát nem. Nagyon nem.
Mit tesz a kisebbségekért és emberi jogokért harsányan elkötelezett Európai Unió vezetése? Támogatja Porosneko vérkorrupt rezsimjét, eltűri, hogy az uniós támogatásokat a szó legszorosabb értelmében lenyúlja az elnök környezete.

Miért? Egyrészt, mert cserében a multik szabad kezet kaptak az ukrán piacon. A Kedves Olvasó elképzelheti, hogy ha hozzánk gyarmatáru jön, mit kapnak Ukrajnában… Másfelől az orosz-fenyegetésbe belebolondult Brüsszel nem képes elismerni, hogy az ukránok átverték őket, és inkább sodródik, mint változtasson politikáján. Összegezve: Brüsszel szerint az ukrán demokrácia szépen fejlődik.

 
Mit tehetünk mi? A magyar kormány képviselői hivatalosan és informálisan is tiltakoztak Kijevben, az ukránok nagyon kedvesen meg is ígértek mindent, minden szép és jó lesz. Betartják? Hát… Hadat azonban aligha üzenhetünk nekik, a magyarok jogainak védelmének mostaninál hatékonyabb módját azonban érdemes lenne napirendre venni.

 
A kárpátaljaiak jelenlegi helyzetét látva sokat már nem kockáztatnánk…

 
Fotó: sputniknews.com

Facebook hozzászólások